Megfejtettük, hogy most éppen miért antiszemitázzák Magyarországot
Heti penzum nácibarát Wass Alberttel, amerikai jelentésekkel és megosztó izraeli miniszterrel a Politico bugyraiban – mutatjuk!
Érdemes egy pillantást vetni a Dániáról szóló antiszemitizmus-jelentésre, illetve az egyik képviselő Izraellel kapcsolatos álláspontjára.
Leantiszemitázta Magyarországot nemrég három EP-képviselő annak kapcsán, hogy Deutsch Tamás és Hölvényi György fideszes és KDNP-s EP-képviselők ugyanis Strasbourgban egy konferenciát szerveztek arról, hogy hogyan lehetne küzdeni az antiszemitizmus ellen az oktatáson keresztül, ami mellé szerveztek egy kiállítást is arról, hogy hogyan képes az iskolai tankönyvek reformja a zsidóság pozitív megjelenítését biztosítani – írtuk kedden. A kiállításra a meghívó kiment minden EP-képviselőnek.
A dán szociálliberális Karen Melchior, a spanyol liberális María Soraya Rodríguez Ramos és a szintén dán baloldali-zöld Margrete Auken képviselő-asszonyok ezzel kapcsolatos nyílt levelükben, melyet a Politicónak is eljuttattak, azt írták: „tekintettel az Orbán-kormány gyenge teljesítményére az antiszemitizmus elleni tényleges küzdelemben saját országában, mi, és valószínűleg sok más kollégánk rendkívül zavarónak találjuk ezt a meghívást, és nehezen tartjuk hitelesnek”.
Ezt is ajánljuk a témában
Heti penzum nácibarát Wass Alberttel, amerikai jelentésekkel és megosztó izraeli miniszterrel a Politico bugyraiban – mutatjuk!
Mint kiderült, a három EP-képviselő fő problémája Wass Albert, Nyirő József és Kertész Imre személye volt a magyar oktatásban, akikből az első kettőt nácinak titulálták, Kertésszel kapcsolatban meg azt kifogásolták, hogy nem szerepel a tananyagban, ami nem igaz, mert szerepel.
A három képviselővel tiltakozása azonban más tekintetben sem tűnik hitelesnek.
Mindjárt ott van az Európai Alapjogi Ügynökség
Dániáról szóló antiszemitizmus-jelentése, ami nem túl rózsás helyzetről tanúskodik.
A jelentés egy 12 EU-tagországról szóló felmérés része. Eszerint a válaszadók 56 százaléka nagyon nagy problémának tartja az antiszemitizmust Dániában, 85 százalék szerint nőtt az előző öt évben az antiszemitizmus, 77 százalék szerint nőtt az online antiszemitizmus, és ez 71 százalék szerint nagyon nagy probléma, és a válaszadók túlnyomó többsége rendszerint szembesül zsidóellenes kijelentésekkel. 41 százalékuk tapasztalt valamilyen antiszemita zaklatást az előző öt évben. Ezeket 34 százalékban muszlimok, 27 százalékban baloldaliak követték el a válaszadók szerint, és 22 százalék indítékairól nem tudtak mit mondani.
Margrete Auken egyébként az EP palesztin delegációjának társelnöke, aki idén februárban
megszálló hatalomnak nevezte Izraelt az EP-delegáció hivatalos látogatásán, Ramallahban.
Ráadásul tartózkodott az október 19-én elfogadott EP-állásfoglalás végszavazásakor, vélhetően azért, mert nem ítélte el elég határozottan Izraelt, legalábbis nyilatkozataiból ez olvasható ki. Az október 18-i EP-vitában úgy fogalmazott: „bárki is áll a tegnap esti szörnyű bombázás mögött, nem szabad elfelejtenünk, és ez szörnyű volt, nem szabad elfelejtenünk, hogy Gáza jelenleg teljesen le van zárva. Semmi sem juthat be. Egyiptom meg fogja engedni. Izrael nem fogja. Gyermekeket és felnőtteket bombáztak. Háromezer ember halt meg az elmúlt napokban Gázában, és ezzel is foglalkoznunk kell.” Emellett hangsúlyozta, hogy a Hamászt csak úgy érdemes elítélni, ha hangsúlyozzák, hogy mindkét félnek be kell tartani a nemzetközi jogot.
Azzal kapcsolatban, hogy nem szavazta meg a véghatározatot, Auken október 19-én úgy fogalmazott:
„Nem tudtam támogatni egy olyan állásfoglalást,
amely nem követeli a gyilkosságok befejezését (tűzszünet), ezért az általános állásfoglalás mellett szavaztam. Amennyire csak lehetett, követtem a képviselőcsoportomat, még ha ez nehéz is volt. A baloldali képviselőcsoport számos jó módosító indítványt nyújtott be, amelyeket támogatni akartam.” De végül így sem szavazta meg a véghatározatot, hangsúlyozva, hogy „fontos volt, hogy ne fogadjuk el az ECR és az ID javaslatát, és ez valamelyest sikerült is” (az ECR és az ID a két jobboldali képviselőcsoport az EP-ben).
Ezt is ajánljuk a témában
Már közel 100 éve folyamatosan terítéken van kétállami megoldás ügye, amellyel megoldanák a palesztin-izraeli konfliktust.
Fotó: Európai Parlament