Ez háború, és nem most kezdődött

„2008 és 2020 között egyedül több mint 5900 halálos áldozatot szedett palesztin oldalról az izraeli bosszúhadjáratok sora, míg izraeli oldalon ugyanebben az időszakban körülbelül 251 haláleset történt a konfliktus következtében. Pfeffer pedig arra is rámutat: mindez jól jelzi, a most háborús hősként és vezetőként tetszelgő Benjamin Netanjahu taktikája, hogy más ügyekre fókuszáljon, és a palesztinok megszállásának ügyét a háttérbe tolja, valamint a palesztin-izraeli harcot területileg »összezsugorítsa« Gázára és Ciszjordániára, teljes kudarcot vallott. Ahogyan nem oldotta meg az örökös miniszterelnök a belpolitikai problémákat sem: noha el akarja érni, hogy a zsidó állam társadalma immár mögötte, egységben meneteljen a terror hatására, a társadalomban minden bizonnyal nagyon hamar fel fog merülni kormánya felelőssége.

Még akkor is, ha ismert, Itamar Ben-Gvir belügyminiszter a támadások napján gyakorlatilag háborús időszakra jellemző teljhatalmat adott az összes belbiztonsági fegyveres erőknek. Ez azt jelenti, hogy minden egyes olyan hatósági túlkapás, amit békeidőben büntetnek, immár megengedetté válik.

A Hamász motivációjával és céljaival kapcsolatban kevesebb a kérdés.

Noha felmerülhet, nem jó ez nekik semmire, sőt, valódi, palesztinok elleni népirtást provokálhat a brutális akció, ezzel a milicisták nem foglalkoznak. Egyrészt az események ezen pontján valószínűsíthető, hogy a Muszlim Testvériség militáns szárnyának tekinthető Hamász és Iszlám Dzsihád nincsen egyedül: az összes palesztin fegyveres csoport, sőt, a libanoni, siíta Hezbollah is csatlakozhatott hozzájuk. Nem hiába beszélnek olyan izraeli diplomaták mint a budapesti nagykövet máris arról, az akció mögött Iránt kell sejteni. Nem tette persze hozzá, hogy a Gázában uralkodó Hamászt rajtuk kívül még sok más öböl-állam, sőt, a NATO-tagország Törökország is számos formában pénzeli. Az, hogy az izraeli politikai vezetés haragja mégis Iránra koncentrálódik, inkább tükrözheti katonai-politikai céljaikat (Irán elszigetelése, megtámadása), mint a valós helyzetet.”

Nyitókép: Ibrahim Hams / AFP