„Van egy ellentmondás szerintem a magyarországi valóság és annak német média általi bemutatása között” – vallja Hermann Binkert, a német INSA közvélemény-kutató cég vezetője, akit a német politikáról és médiáról, s a németek Magyarország-képéről kérdeztünk.
Budapesten járt Hermann Binkert (1964), a német INSA közvélemény-kutató cég alapító-igazgatója. A korábban a CDU politikusaként is tevékenykedő, később saját cégével a legismertebb német kutatóintézetek közé emelkedő Binkertet a német politika alakulásáról, a baloldali-liberális berlini kormány tevékenységéről, az AfD és a CDU támogatottságáról, valamint a németek Magyarország-képéről is kérdeztük.
Interjú: Böhm Márton (Magyar-Német Intézet az Európai Együttműködésért, MCC)
***
Az ukrajnai háború, a fűtési reformtörvény, költségvetési tervek, migrációs csúcsok, bajor és hesseni választások között civakodik és vívódik a német baloldali-liberális „közlekedésilámpa” kormánykoalíció. Hogyan néz ki most, 2023 nyarán a német politika?
Németország egy megosztott ország. A megosztottság számomra nem csak azt jelenti, ha 50-50 százalék között oszlik meg egy döntés támogatottsága, hanem azt is, ha van egy nagy, 35-40 százalékos kisebbség, amely eltérő véleményt képvisel. Mert azt is komolyan kell venni. Ha ezeket a fenti témákat megnézem, mondhatom, hogy
az Ukrajnának történő fegyverszállítások ügyében vannak eltérések a német közvéleményben,
Kelet- és Nyugat-Németország, valamint a pártok támogatói között is. Nem arról van szó, hogy egész Németország egy emberként követeli az Ukrajnának szánt még több támogatást és katonai segítséget. Bajorország és Hessen is izgalmas tartományi választások lesznek. Nem szabad elfeledni, hogy a legutóbbi hesseni választások után lépett vissza Angela Merkel a CDU pártelnökségétől, és izgalmas lesz látni, hogy fennmarad-e az ott kormányzó CDU-Zöldek koalíció. Fennáll az esélye, hogy nem tud tisztán többséget szerezni a kereszténydemokrata-zöld koalíció. Ez több mindent megváltoztatna.
Ön a neves INSA közvélemény-kutatási intézet alapító-igazgatója, amely heti választási előrejelzéseiről ismert. Hogyan látja szakértőként a német lakosság jelenlegi hangulatát, hogyan tükröződik az a közvélemény-kutatásokban?
Ha a mostani adatokat összevetjük az egy évvel ezelőttiekkel, megállapíthatjuk, hogy a Zöldek eredményei jelentősen romlottak. Elveszítették tizenkét hónap alatt a támogatók egyharmadát. Ezzel egy időben az Alternatíva Németországért (AfD) párt megduplázta a támogatottságát. Ez egy egyértelmű változás.
Az AfD-t jelenleg a szocdemek és a Zöldek előtt mérjük,
négy és fél százalékponttal vannak a CDU mögött. A német politika tájképe jelentősen megváltozott. Az idei nyári közhangulatot nem lehet összehasonlítani az egy évvel korábbival.
Úgy tűnik, a baloldali-liberális „közlekedésilámpa” kormányzat válságról válságra bukdácsol, miközben a lakosság elégedetlensége egyre nő. Milyennek látja az Scholz-kormányzat gyengülését eddig?
Az, hogy egy szövetségi kormány a ciklusa közepe felé népszerűtlenségi völgybe kerül, nem új megfigyelés a német politikában. Ami izgalmas, hogy a legnagyobb ellenzéki erő, a CDU/CSU nem tud sokat profitálni ebből, ami egyébként ilyenkor megtörténhetne. Jelenleg nem néz ki úgy, hogy a közlekedésilámpa-koalíció újra többséget tudna szerezni, jelenleg 40 százalék körül állnak. Ez messze van egy parlamenti többségtől, különösen a választói többségtől.
Sokat hallani a Zöldek és a liberális Szabad Demokraták, valamint a szocdemek közötti kormányzati vitákról. Milyenek az erőviszonyok a kormányzaton belül? Mondhatjuk, hogy a Zöldek ideológiája és politikája tud érvényesülni?
A legtöbb választó szerint a Zöldek érvényesülnek a legjobban a kormányban, őket követik a liberálisok és végül a szocdemek. Ez, ahogy mondtam, az emberek véleménye.
A Zöldek gyakorlatilag túszul ejtették a két másik koalíciós partnert.
Milyennek látja a német kormányzat ukrajnai háborúval kapcsolatos politikáját? Mi lehet Berlin hosszú távú célja? És mit gondol minderről a német közvélemény?
Mivel nem aktív politikus vagyok, hanem valaki, aki a nép hangulatát kutatja, a legutolsó kérdésre tudok válaszolni. Itt egyértelmű, hogy a németek többsége diplomáciai megoldást kíván a háborúra. Ezt támogatja a megkérdezettek több mint fele. Ugyanakkor érdekes módon csak a megkérdezettek egyharmada várja ezt ténylegesen. A németek várakozásai tehát jóval pesszimistábbak, mint a kívánságaik. A németek relatív többsége inkább egy ukrán, mintsem egy orosz katonai győzelmet kíván. De a fő elvárás az, hogy diplomáciai megoldás szülessen.
Ez tükröződik a szövetségi kormányzat politikájában is?
Nem. A kormány politikája főleg arról szól, hogy mennyi fegyvert és milyen gyorsan lehet Ukrajnának szállítani. Ezzel viszont
nem veszik figyelembe a lakosság egy széles, tárgyalásokat szorgalmazó rétegének a véleményét.
Nézzük meg most a német ellenzéket! Milyennek látja az ön egykori pártja, a CDU mostani teljesítményét Friedrich Merz elnöksége alatt, Milyen politikát kellene követnie a CDU-nak, hogy növelhesse támogatói számát?
A CDU/CSU-nak megvolt a lehetősége, hogy visszaszerezze azokat a választókat is, akik most az AfD-re szavaznának. Ha a CDU és az AfD közötti potenciális választói vándorlást nézzük, a CDU-választók három százalékpontja tudja elképzelni, hogy az AfD-t választanák. Ugyanakkor kétszer ennyi AfD-szavazó tudná azt elképzelni, hogy a CDU-t választja. A CDU/CSU és a szocdemek közötti választói áramlás után ez a második legnagyobb lehetősége a CDU-nak a növekedésre.
A CDU több szavazót tudna az AfD-től nyerni, mint például a Zöldektől.
Az AfD mostani megerősödése sok vitát váltott ki. Milyen értékeket képvisel ma az AfD és milyenek most a kilátásai?
Az AfD most országos szinten 21 százalékon áll, vagyis minden ötödik német az AfD-t választaná. Kelet-Németországban ez az arány 30 százalékos, nyugaton 20 százalék alatti. Ezt látjuk az önkormányzati választási eredményeken is. Az AfD jelöltjei járási és polgármester-választást nyernek keleten.
Ez az első alkalom, amikor AfD-politikusoknak meg kell mutatniuk a vezetői képességeiket.
Fennáll most a kérdés, hogy a valóságban ez hogyan fog sikerülni. A párt számára ez egy lehetőség, ugyanakkor veszély is, ha nem sikerül jól a helyi kormányzásuk.
Az AfD most bejelentette, hogy kancellárjelöltet is állítanak majd. Gondolja, hogy az AfD kormány- és koalícióképes lesz, vagy a többi párt most is majd „tűzfalat” von majd köréjük?
A közvélemény-kutatók nem tudnak a kormányképesség kérdésére válaszolni. De nagyon is elképzelhetőnek tartom, hogy az AfD, ami kifejezetten erősebb a Zöldeknél, sőt, most még a szocdemeknél is, igényt támaszt arra, hogy saját kancellárjelöltje legyen. Az AfD most a második legnépszerűbb német párt, míg a Zöldek 15 százalék alatt vannak, a kancellárt adó szocdemek a harmadik helyen állnak, tehát magától értetődőnek lehet tartani, hogy saját jelöltet szeretnének. Ehhez kapcsolódik, hogy minden párt választóinak nagy része elvárja, hogy a pártja kormányozzon is. A választók több mint 80 százaléka várja a pártjaitól a kormányzati felelősség vállalását. Egy párt választása nem az ellenzékiséget célozza, hanem a kormányzás lehetőségét.
Mint mondta, Németország egy polarizált és megosztott ország lett. A németországi Magyarország-kép is ilyen megosztott? Vizsgálták a németek véleményét hazánkról?
Minden negyedik német számára Magyarország egy világítótorony. A németek többsége azonban kritikusan vélekedik róla. Ez nagyon erősen összefügg azzal, hogy a nyilvánosság nagy hatással van arra, ki hogyan szemléli a világot. A legtöbb ember értelemszerűen nem utazik Magyarországra, hogy megvizsgálja az országot – és ha utazik is, alig láthatják, hogyan működik a demokrácia –;
hanem a médiából – különösen a német közmédiából – informálódnak.
És itt van egy ellentmondás szerintem a magyarországi valóság és annak német média általi bemutatása között.
Nyitókép: Emmanuele Contini / NurPhoto / NurPhoto via AFP
Stratégiai hiba a Tisza részéről Kapitány, Orbán Anita és Kármán András szerepeltetése. Nem véletlen, hogy Lázár János mondatait próbálja életben tartani az ellenzék. Trükkökkel manipulálnak a baloldali elemzők annak érdekében, hogy a Tisza fölényét kommunikálhassák.
A Müncheni Biztonsági Konferencia elnöke ugyanakkor váltig állítja, hogy nincs szó semmiféle külső nyomásgyakorlásról azzal kapcsolatban, hogy a párt visszatérhet a rendezvényre.
A vasúti alkalmazott – beilleszkedett bevándorló – csak a jegyét kérte, de a bliccelő felugrott, és elkezdte csépelni a kalauz fejét.
Az Ukrajnának tett felelőtlen ígéretek a vesztünket okozzák Röttgen szerint.
A CDU/CSU politikusai közben még határozottabb lépéseket sürgetnek.
Még Ukrajnában is elismerték a szomorú tényeket.
Maja Trux szabadon engedéséért szerveznek tüntetést több német nagyvárosban.
Visszafordíthatatlan a baj: Nyugaton most jönnek rá, hogy a migráció nem játék.
A robbanás hat embert sebesített meg, köztük egy ötéves gyereket.
