Tarjányi: „Putyin elszámította magát”, és ha visszatekerhetné az idő kerekét, akkor ebbe a háborúba vélhetően nem ugrana bele

„Oroszország egyértelműen átlépte azt a vonalat, amikor csupán csak arról beszél, hogy Ukrajna ellen harcol” – így értékelte Vlagyimir Putyin orosz elnök beszédét Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő az Index Frontvonal című műsorának szerdai adásában.

Hozzátette: az orosz narratíva szerint Oroszországot a Nyugat támadta meg, és valójában a Nyugattal harcol immáron sokadjára. Ez pedig az orosz társadalom felé egy olyan üzenet, hogy ez egy honvédő háború, és meg kell védeni „Oroszország anyácskát, az orosz földet”.

Tarjányi szerint az oroszok nem akarnak atomfegyvereket bevetni, de számukra is léteznek „vörös vonalak”. Ilyen például a Krím. A félsziget azért is forró pont lehet, mert az ukránok az elmúlt időszakban a visszaszerzéséről kommunikálnak. A szakértő szerint az oroszok akár taktikai atomfegyvereket is készek lehetnek bevetni a Krím védelmében.

Kevés esélyt adok ennek bekövetkezésére, de fontos jelzés, hogy az orosz kormányzat nem zárta ezt ki, tette hozzá. Kiemelte: ebben a háborúban kimondatlan törvényszerűségek és szabályok érvényesülnek, amelyeket a Nyugat épített be, és ez ad egyfajta biztonságot. Ez a gondolkodásmód a támogatások szintjén is jelen van, ha Ukrajna bármilyen szabályt átlép, abban a pillanatban a Nyugat dönthet úgy, hogy lezárja az utánpótlási forrásokat.  

Az egyéves évfordulót úgy értékelte: „Putyin elszámította magát”, és ha visszatekerhetné az idő kerekét, akkor ebbe a háborúba vélhetően nem ugrana bele. 

„Annak is tétje van, hogy ki tudja összehozni a békét. Melyik nagyhatalom az, amelyik végig tudja tárgyalni ezt, össze tudja terelni a feleket, és a békéhez kapcsolódóan azt a fajta növekedést el tudja könyvelni a saját politikájában, aminek van hatása” – jelentette ki Tarjányi. 

A jelenlegi szituációt úgy elemezte, hogy az az egyértelmű nyugati érdek, hogy Oroszország ne nyerje meg a háborút, és ezáltal az elkövetkező évtizedekre se gazdaságilag, se katonai és atomhatalomként ne tudjon olyan erőpozícióba kerülni, amin keresztül a kelet-európai, a kaukázusi, illetve a közép- és távol-keleti régiót érdemben befolyásolni tudja.