Itt a pokoli sztrájkok napja Franciaországban

Mint arról a Mandiner is beszámolt, nagyívú nyugdíjreformot jelentett be Emmanuel Macron francia elnök és kormányfője, Élisabeth Borne. A fő cél a nyugdíjkorhatár felemelése 62 évről 64-re 2030-ig, és ezzel a nyugdíjkassza egyensúlyba hozása.

A miniszterelnök úgy véli, hogy ha a mostani status quo maradna meg,

a reformtervek azonban 2030-ra egyensúlyba hozhatnák a költségvetést. A kormányfő szerint az új rendszer igazságos lenne, mert egyébként senkinek nem kellene több mint 44 évig dolgoznia, így aki 18 évesen állt munkába, a jövőben is 62 évesen elmehetne nyugdíjba. Emellett a minimumnyugdíjat a minimálbér 85 százalékáig emelnék, ami jelenleg bruttó 1200 euró (bruttó 480 ezer forint) lenne Franciaországban.

Hozzá kell tenni: Macron elnök eredetileg 65 éves nyugdíjkorhatárról beszélt, a bejelentés azonban egy év könnyítéssel 64 évről szól.

Franciaországban hazánkhoz hasonlóan jelentős részben egy nagy állami alapból kapják nyugdíjaikat az emberek, ezért a központi, állami reformtervek tízmilliók jövőbeli kilátásait határozzák meg.

A francia szakszervezetek azonban hevesen tiltakoznak a terv ellen: csütörtökre az egész országot lebénítani kívánó sztrájkokat hirdettek – olyan összefogással, amire utoljára 12 éve volt példa, amikor a nyugdíjkorhatárt 60-ról 62-re emelték.

A France24 beszámol arról, hogy a tervezett sztrájkok miatt

Az általános iskolai tanárok 70 százaléka nem veszi föl a munkát, számos iskola be is zár erre a napra.

A szakszervezetek szerint számos magáncég dolgozói is csatlakoznak az állami szektor sztrájkolóihoz, és azt remélik, hogy több mint egymillióan fognak részt venni a több mint 200 városban szervezett tüntetéseken országszerte.

Valószínűsíthető, hogy a „Fekete Blokk” anarchistái is megjelennek majd, hogy romboló zavargásokat keltsenek az utcákon. Megszólalt a kommunisták vezetője, Fabien Roussel is, aki azzal fenyeget, hogy csütörtökön „meg kell remegniük” az Élysée-palota (az elnöki palota) falainak.

Gerald Darmanin belügyminiszter bejelentette, hogy tízezer rendőrt és csendőrt vezényel az utcákra.

arra kérve mindenkit, hogy aki teheti, maradjon otthon.

Emmanuel Macron elnök ugyanakkor nem lesz francia földön csütörtökön: Barcelonában vesz rész kilenc miniszterével egy francia-spanyol csúcstalálkozón.

A nyugdíjreformokat nem csak a radikális szakszervezetek ellenzik: az IFOP felmérése szerint a francia lakosság 68 százaléka nem ért egyet a tervekkel.

A BBC szerint a csütörtök után újabb sztrájknapok jöhetnek majd a következő hetekben, akár a benzinkutak és a kórházak leállásával is,

A francia nemzetgyűlés február és március folyamán tervez tárgyalni a nyugdíjreformról, amit szeptemberben kezdenének bevezetni. Macronnak nem lesz egyszerű dolga a törvényhozásban, ott ugyanis kisebbségben van saját kormánypártja, a tervei keresztülviteléhez szövetségeseket kell találnia. A mérsékelt és a radikális baloldal természetesen ellenzi a reformterveket, és a Le Pen-féle jobboldali Nemzeti Tömörülés sem támogatja Macront. Az elnök ugyanakkor támogatókra lelhet a mérsékelt jobboldali Republikánusok köreiben – velük együtt meglehet a többsége a nemzetgyűlésben.

A speciális francia szabályozás szerint egyébként a francia kormány a nemzetgyűlés többségi támogatása nélkül is keresztül verhet és bevezethet egy törvényt – csak ez esetben szabályozott módon

A sztrájkok és parlamenti alkuk tétje nagy: ha Macron a kisebbségben lévő kormánypártjával és a nagyszabású tiltakozások ellenére keresztül tudja vinni terveit, akkor megmarad számára a politikai cselekvés tere a második, egyben utolsó ciklusa maradék idejére. Ha elbukik, akkor gyakorlatilag béna kacsaként evickélhet tovább a következő elnökválasztásig, ahol már mások fognak a pásthoz állni.

Nyitókép: sztrájk előtti tüntetők szerda este Marseille-ben (Stephane FERRER / Hans Lucas / Hans Lucas via AFP)