Törökország egyelőre feltételekhez köti a finn és svéd NATO-bővítést. A napokban a vétó is felmerült. Egyesek emiatt Törökország NATO-ból való kizárását sürgetik, pedig ez jogilag aligha lehetséges.
Kiűzni a törököt?
Heves vitákat gerjesztett annak lehetősége, hogy Törökország akár vétó útján is blokkolhatja Svédország és Finnország NATO-csatlakozását Ennek nyomán a jelentősebb orgánumok is cikkezni kezdtek arról, hogy itt az ideje annak, hogy Törökországot megfosszák NATO-tagságától. A publicisztikák sorában például a National Review, a Newsweek által közölt írások említhetők, de a Törökországra vonatkozó nyomásgyakorlást sürgeti a Bloomberg szerkesztősége is.
Ilyen és ehhez hasonló fejtegetések egyébként már 2016-ban is napvilágot láttak. Ekkor Erdogan egy ellene indított puccskísérletet hiúsított meg, utcára szólítva a civil lakosságot. A puccsisták és a kormányerők közötti összecsapásokban 251 ember életét vesztette, csaknem 2200-an megsebesültek.
Törökország 2019-ben ismét hasonló fókuszú elemzések tárgyává vált 2019-ben, amikor invázió alá vette Szíria északkeleti részét. Több NATO-szövetséges is aggodalmát fejezte ki ekkor az országban kibontakozó humanitárius válság kapcsán. Ekkor Svédország és Finnország olyan szankciókat is javasolt Ankarával szemben, amelyek jelenleg is hatályban vannak. A téma velünk maradt: 2020-ban
a The Spectator szerzője már ideológiai alapokon támadta a török NATO-tagságot.
Nincs ilyen NATO-szabály, politika és diplomácia van helyette
Számos nemzetközi szervezet alapító szerződése, így az Egyesült Nemzetek szervezetéé, az Európa Tanácsé, de az Európa Unióé is tartalmaz olyan rendelkezést, amelynek révén egy tagállam jogai valamilyen formában felfüggeszthetők, s szélsőséges esetben akár maga a tagság is megszüntethető. Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete azonban nem tartozik ezek közé. Nincs olyan NATO-jogszabály, amely a tagsági jogoknak akár a felfüggesztéséről, vagy a megszüntetéséről szólnának.
A NATO ezek helyett a diplomácia eszközeire, vagy akár a politikai nyomásgyakorlásra épít. Ha ezek nem működnek,
a NATO vezetői inkább „kivárják”, amíg az országban új szellemiségben politizáló kormány kerül hatalomra
– vélekedik Jorge Benitez, az Atlantic Council nevű kutatóintézet NATO-szakértője.
NATO-szabály tehát nincs Törökország megleckéztetésére vonatkozóan. Létezik azonban a nemzetközi jognak egy másik forrása, a szerződések jogáról szóló bécsi egyezmény. Ennek hatvanadik cikke a szerződések „lényeges megszegésével” foglalkozik, ami közvetett módon elvileg aktiválható azokkal a NATO-tagállamokkal szemben, amelyek „a szerződés tárgyának és céljának megvalósításához nélkülözhetetlen rendelkezést” megsértik.
Megjegyzendő, hogy ez nemcsak a NATO-szerződésre, hanem az összes nemzetközi szerződésre igaz. Ez azonban egy, csak a legvégső esetben számításba jövő gumiszabály, amelynek értelmezése során ugyancsak a diplomácia, a politika és a stratégiai gondolkodás kerülhet nagyon könnyen előtérbe. Elvégre
Több mint 445 ezer katona tartozik Törökország kötelékéhez.
Háttér
A múlt hét vezető hírei közé tartozott, hogy Svédország és Finnország „kéz a kézben” nyújtotta be kérelmét a történelmi jelentőségű NATO-csatlakozásra vonatkozóan. Már hét elején látszott azonban: ha Törökországon múlik, nem lesz egyszerű a finnek és a svédek dolga.
„Hacsak Finnország és Svédország nem teszi nyilvánvalóvá, hogy alapvető kérdésekben, különösen a terrorizmus elleni küzdelem területén szolidaritást vállalnak Törökországgal, a két ország NATO-tagságához nem viszonyulunk pozitívan”
– rögzítette álláspontját Recep Tayyip Erdogan, Törökország elnöke Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára számára. A politikus szerint Svédország és más skandináv országok támogatást nyújtottak a kurd fegyveres erők számára, akiket a török állam terrorszervezetként tart számon.
Jens Stoltenberg Twitter-bejegyzése arra utal, hogy
a főtitkár úgy fogalmazott, hogy egyetértés mutatkozik közte és a török elnök között arra vonatkozóan, hogy „minden Szövetséges biztonságpolitikai aggályát mérlegelni kell, és folytatni a kell a párbeszédet a megoldás megtalálása érdekében”.
Kép: Kenzo TRIBOUILLARD / AFP
Dobozi Gergely
A globális katonai kiadások kilenc egymást követő évben döntöttek rekordot. Tavaly sem volt ez másképp: összesen 2443 milliárd dollárt költöttünk arra, hogy vagy háborúzzunk, vagy felkészüljünk a háborúra.
A Pekingben tárgyaló amerikai külügyminiszter figyelmeztette Kínát, hogy ne támogassa háborújában Oroszországot.
A románoknak sem kellett sok, hogy meggondolják magukat.
Oroszország nem nézi tétlenül, amint zárolt vagyonát átutalják Ukrajnának.
Nyíltan beszélt erről az orosz külügyminiszter-helyettes.
Radoslaw Sikorski szerint nem a Nyugatnak kell aggódnia az esetleges összeütközéstől Oroszországgal, hanem fordítva.
A francia elnök szerint meg kell vizsgálni, hogy milyen megoldások adhatnak valódi védelmet a kontinensnek.
Az MCC főigazgatója szerint a vita megszűnése rossz hatással lesz a tudományra, a gondolkodásra és az intellektuális fejlődésre is.
