Még bűnüldözési célból sem lehet korlátlanul adatokat tárolni

Az Európai Bíróság mai ítéletében azt rögzítette, hogy ellentétes az uniós joggal, ha egy tagállam hatósága bűnüldözési célból „általános és válogatás nélküli módon") tartanak meg személyes adatokat.

A kezdetben az ír hatóságok és bíróságok előtt folyó ügyben egy személyt életfogytig tartó szabadságvesztésre ítéltek emberölés büntette miatt. A vád szerint az illető egy 2012 augusztusában eltűnt nőt ölt meg, akinek a maradványait csak nagyjából egy évvel később találták meg. 

A bűnösséget megállapító ítélet elleni fellebbezésben a vádlott azt a kritikát fogalmazta meg az első fokú bírósággal szemben, hogy a fórum tévesen fogadott el bizonyítékként egyes telefonhívásokkal kapcsolatos forgalmi és GPS-adatokat. 
Ezek az adatok metaadatok, vagyis az adatokra vonatkozó adatok.

Az illető, Graham Dwyer arra hivatkozott, hogy az a 2011-es ír törvény, amely az ezen adatok megőrzését, és a hatóságok eljárását szabályozza e körben, ellentétes azokkal bizonyos őt illető uniós jogokkal. Megjegyzendő, hogy ennek a fellebbezésrésznek az elbírálása jelenleg is folyamatban van. 

A vádlott ezt a kérdéskört az ellene folyó büntetőeljárás keretében nem zárhatta le, ezért polgári útra terelte az ügyet: beperelte Írországot az említett jogszabály miatt. A büntetőeljárást felfüggesztették, az Európai Bíróság eljárására pedig a polgári bíróság kérdése alapján került sor.

Dwyer az Európai Unió emberi jogi szabályozását, az Alapjogi Chartát és az Emberi Jogok Európai Egyezményét idézte, amikor Írország jogosulatlan adatkezelését kérte számon. 

Az Európai Bíróság azt mondta ki, hogy az Európai Unió „nem csupán arra korlátozódik, hogy a visszaélések megelőzésére irányuló garanciák útján az ilyen adatokhoz való hozzáférést keretek közé szorítsa, hanem külön is rögzíti az adatok harmadik felek általi tárolása tilalmának elvét.”

A bíróság azzal folytatta, hogy pontosítani kell, hogy

amely a felhasználókon kívül bármely más személy számára megtiltja ezen adatok tárolását. Másrészt pedig a magánélet tiszteletben tartásához és a személyes adatok védelméhez való alapvető jogokba történő beavatkozásnak minősül. Rögzítette, hogy nem bír jelentőséggel az, hogy a magánéletre vonatkozó, érintett információk szenzitívnek minősülnek‑e, vagy hogy az érintetteknek ez a beavatkozás okozott‑e esetleges kellemetlenséget, illetve hogy a megőrzött adatokat a későbbiekben felhasználták‑e.

Az uniós jog megengedi, hogy a tagállamok bűnüldözési célból kivételesen áttörjék a privátszféra védelmét, ezt azonban az arányosság követelményének tiszteletben tartása mellett tehetik.

Az arányosság figyelmen kívül hagyása ugyanis teret nyit olyan technológiák korlátlan alkalmazásának, amelynek révén

anélkül, hogy az érintett személyek bármilyen, akár közvetett kapcsolatot is mutatnának az elérni kívánt céllal.

Az Európai Bíróság éppen ezért úgy döntött, hogy az Európai Unió jogával az az adatkezelési gyakorlat fér össze a bűnüldözés területén, amelynek keretei között a forgalmi és helymeghatározó adatok objektív és hátrányos megkülönböztetéstől mentes tényezők alapján határoznak meg.

Kép: dotdotred / Image Source / Image Source via AFP

Dobozi Gergely