A bíróság szerint el kell bontani az úzvölgyi román emlékművet

A Hargita és Bákó megye határán fekvő úzvölgyi katonai temető körül akkor kezdődött el a jogvita, amikor 2019 áprilisában a Bákó megyei Dormánfalva önkormányzata a város tulajdonává nyilvánította az ottani első világháborús temetőt, ahol egy hónap múlva – saját elhatározásból – román parcellát alakított ki benne. A csíkszentmártoniak által gondozott temető kisajátítása eleve illegális volt, amiről tavaly októberben jogerős bírósági ítélet is született.

A vita másik eleme az volt, hogy a temetőben soha nem temettek el román katonákat, így az emlékükre felállított betonemlékmű és betonkeresztek tulajdonképpen értelmetlenek – emlékeztetett cikkében a Főtér.  A területen emelt román emlékműhöz azonban 2019. június elején különféle román nacionalista egyesületek szervezésében több ezer megemlékező érkezett a temetőbe, hogy leróják kegyeletüket a helyszínen soha nem nyugvó román hősök előtt.

„Ez utóbbi körülmény őket nem zavarta, amin nem is csodálkozunk, közülük került ki ugyanis az azóta szép nagyot fejlődött párt, az AUR több észkombájn politikusa is” – jegyezte meg a Főtér cikkében. 

A román demonstráció idején székelyek élőlánccal próbálták védeni a magyar temető bejáratát, amiből kiabálás, lökdösődés, kődobálás eredt, annak ellenére, hogy a helyszínt csendőrök biztosították. A román megemlékezők végül bejutottak a temetőbe és felavatták az emlékművet. 

Az incidenst követően Csíkszentmárton önkormányzata beperelte Dormánfalvát, „a bíróság pedig tavaly októberben jogerősen úgy döntött, hogy a moldvai város illegálisan vette birtokba a temetőt. Szentmárton és a Bákó megyei prefektus megtámadta a román emlékmű és a keresztek építési engedélyét is, ezt érvénytelenítette most a Bákó Megyei Törvényszék” – áll végezetül a Főtér beszámolójában.

Fotó: Nyergestető, Facebook