Kínai kollégájával, Vang Jivel találkozott vasárnap Rómában a G-20 csúcstalálkozó keretében Antony Blinken amerikai külügyminiszter, aki óva intette a kínai felet az egyoldalú lépésektől, amelyek növelik a feszültséget a Tajvani-szorosban – közölte egy amerikai külügyi illetékes.
A találkozót őszintének, konstruktívnak és hasznosnak nevezte a nyilatkozó, mondván Blinken nyilvánvalóvá tette az Egyesült Államok aggodalmait és hangsúlyozta, hogy Washington ellenzi a status quo minden egyoldalú megváltoztatást Peking által.
Egyik célja, hogy nyílt kommunikációt folytasson Kínával és létrehozzanak egy virtuális találkozót még ebben az évben Joe Biden amerikai és Hszi Csin-ping kínai elnök között. Blinken közölte, hogy Peking minapi lépései növelték a feszültséget Tajvannal kapcsolatban, és megerősítette, hogy az Egyesült Államok folytatni akarja az egy Kína politikáját, amely elismeri ugyan Pekinget, de lehetőséget teremt informális kapcsolatokra és védelmi viszonyra Tajpejjel.
Az akciók kezdete egybeesett a Kínai Népköztársaság 1949-es megalakulásának október 1-ére eső évfordulójával. Peking a feszültségek közelmúltbeli kiéleződését részben a tajvani politikusok külföldi erőkkel folytatott "összejátszásának" tulajdonította.
Peking és Tajpej között a viszony több éves közeledés után ismét fagyossá vált az után, hogy a Caj Jing-ven tajvani elnök vezette kormányzat elutasította azt az 1992-ben elfogadott, az egy Kína elvét magában foglaló egyezményt, amelyet Peking a tárgyalások alapfeltételeként kezel. A kínai kormányzat azóta diplomáciai eszközökkel igyekszik korlátozni Tajvan mozgásterét a nemzetközi színtéren, gazdasági nyomást gyakorol Tajvanra, és rendszeres hadgyakorlatokat tart a sziget közvetlen közelében.
A Glasgowban vasárnap kezdődő ENSZ-klímakonferenciára utalva Blinken azt is közölte kínai kollégájával, hogy, az Egyesült Államok elvárja hazájától, hogy felelős globális nagyhatalomként a világ jóléte érdekében csökkentse üvegházhatású gázkibocsátását.
(MTI)
Fotó: Tiziana FABI / POOL / AFP
Az elemző szerint ugyanis „nemcsak a Fidesz-szavazóknak jó, hogy van rezsicsökkentés, hanem a Tisza-szavazók túlnyomó részének is. Persze, vannak ott is teszlások és luxusbaloldaliak, de a szavazótáboruk nagy része az a rezsicsökkentés haszonélvezője.”
Szalai Piroska az elmúlt tizenöt év vándorlási adataival bizonyította, hogy Magyarországra éves szinten több magyar tér vissza, mint ahányan elmennek.
Abban is biztosak lehetünk, hogy ez még nem az utolsó fejezet. És én már azt nagyon várom, hogy megjelenjen a film végén a felirat: VÉGE.
Ma már jóval kevesebb magyar orvos fontolgat tartós külföldi munkavállalást, mint a 2010-es évek elején. Csökkent az orvoselvándorlás, több külföldi jön viszont hazánkba.
A színésznő Gyötrő Sándorné bőrébe bújva fejti meg a nagy magyar valóságot.
A magyar miniszterelnök szerdán elárulta, mikor fog interjút adni a Telexnek.
„Sosem adok interjút olyan embereknek, akiket külföldről fizetnek” – mondta a miniszterelnök.
A kitoloncolások eszközéhez nyúlna a svéd kormány.
A török elnök megerősítette, hogy Ankara továbbra is támogatja az Ukrajna és Oroszország közötti tárgyalásokat.
