„Felszólítjuk a rohingjákat, egyesítsék erőiket a miénkkel és másokéval, és vegyenek részt a katonai diktatúra elleni Tavaszi forradalomban” – írta közleményében a burmai nemzeti egységkormány.
A nemzeti egységkormány a junta által elűzött parlament tagjaiból áll, és a másként gondolkodókat és a különböző etnikai mozgalmakat igyekszik rábírni a puccsistáknak való ellenállásra.
Ketten közülük a Nemzeti Liga a Demokráciáért (NLD), a Nobel-békedíjas Aung Szan Szú Kjí államtanácsos, az ország akkori de facto vezetője pártjának képviselője, akinek a polgári kormányát a katonák februárban megdöntötték. Az illegalitásban működő nemzeti egységkormány azt is vállalta, hogy hazatelepíti a bangladesi menekülttáborokban összezsúfolódott több százezer rohingját, mégpedig – mint fogalmaznak – „mihelyt a hazatelepítést önkéntes alapon, biztonságban és méltósággal végre lehet hajtani”.
Több mint 740 ezer rohingja menekült Bangladesbe a 2017. évi véres hadjárat után, amelyet az ENSZ etnikai tisztogatásnak minősített, és elítélt.
A hadsereg akkor azt állította, hogy a műveletek a rohingják semlegesítésére irányulnak, akik véres támadások sorozatát követték el rendőrőrsök ellen. Szú Kjí védelmébe vette a hadsereget, és Hágába utazott, hogy megvédje az ENSZ legfőbb bírói testülete, a Nemzetközi Bíróság (ICJ) előtt népirtással vádolt kormányát. Több mint 600 ezer rohingja él jelenleg az egykori Burma északi részén fekvő Arakán államban, táborokban és falvakban, orvosi ellátáshoz való jog nélkül.
(MTI)
Fotó: MTI/EPA