Az amerikai demokrácia újabb pillérét vizsgálná felül Joe Biden

Joe Biden amerikai elnök egyik legfrissebb rendeletében létrehozta azt a 36 tagú bizottságot, amelynek feladata annak kivizsgálása, hogy miként lehetne megreformálni az Egyesült Államok Legfelsőbb Bíróságát. Biden bizottságtól a testület első ülésétől számított 180 napon belül vár eredményt.

A Fehér Ház honlapján közzétett dokumentum értelmében a bizottság feladatai közé tartozik majd, hogy összefoglalja azt a közvitát, amely az amerikai legfőbb bírói fórum szerepe és működése kapcsán alakult ki. Biden ugyanígy vizsgálni rendelte a jelenlegi jelölési mechanizmust is, amelynek keretében az elnök javaslatot ad a bírák személyére vonatkozóan, s a Szenátus hozzájárulásával ki is nevezi az illetőt a pozícióra.

– a rendeletből ugyanis kiderül, hogy az elnök a Legfelsőbb Bíróság történeti sajátosságait is vizsgáltatni kívánja. Éppen ezért jellemzően alkotmányjogászok, nyugdíjazott ügyvédek és bírák is részt vesznek a vizsgálótestület munkájában.

Habár az elnök a testületet kétpárti egyeztető fórumnak szánja, a bizottság élére kinevezett két jogászprofesszor az Obama-adminisztrációt erősítette. Bob Bauer, a New York Egyetem oktatója korábban elnöki tanácsadóként tevékenykedett, Christina Rodriguez (Yale) pedig az Igazságügyi Minisztérium tisztviselője volt 2011 és 2013 között.

Biden lépése előre várható volt. Még a 2020-as elnöki kampányban tett ígéretet arra, hogy egy bizottsággal fogja kivizsgáltatni a Legfelsőbb Bíróság intézményi reformjának lehetőségét. Egyes elemzők szerint Biden ezeket az ígéreteket a demokrata balszárny nyomására teszi és hajtja végre, de nemrégiben napvilágot láttak olyan vélemények is, amelyek immáron kétségbe vonják azt is, hogy Bidennek egyáltalán van-e belátása arra, hogy mihez adja a nevét.

A Legfelsőbb Bíróság egy ideje a politikai csatározások tárgya: emlékezetes, hogy a 2020-as elnöki kampányhajrában Trump az utolsó pillanatokban nevezte ki Amy Vivian Barrettet a legfőbb bírói fórum tagjai közé, egy korábbi tag, Ruth bader Ginsburg 2020. szeptemberi halálát követően. Az ezt követően a Legfelsőbb Bíróságban előállt pártviszonyok azt mutatják, hogy a konzervatívok és a liberálisok 6-3 arányban képviseltetik magukat. Ezzel egyébként egy választási ígéret rögtön be is teljesülhetne, Biden ugyanis

Nem kizárt az sem, hogy Biden él az USA történetében egyébként nem példa nélküli úgy nevezett „court packing” módszerével, vagyis azzal az eszközzel, hogy a saját köréből újonnan megválasztott bírákkal bővítse a szervezetet, legalábbis kiegyenlítve a 6-3-as konzervatív túlsúlyt. 

Nem ez az egyetlen olyan demokratikus intézmény, amelyhez Joe Biden adminisztráció a revízió igényével fordul. Mint azt Precedens is megírta, A demokraták szélsőségesebb szárnya pillanatnyi haszonért cserébe megszüntetné a vitakultúrát az amerikai Szenátusban. Megjegyzendő, hogy Biden a progresszívabb koncepcióknak egyelőre ellenáll, és az obstrukció teljes eltörlését nem támogatja.

A Joe Biden amerikai elnök politikai hátországát megtestesítő demokraták ugyanis a parlamenti obstrukció – egészen pontosan a filibuszter – lehetőségeinek megkurtítására készülnek, amely Képviselőházból és a Szenátusból álló kétkamarás testület esetében kizárólag az utóbbit érinti (a Képviselőházban nincs lehetőség filibuszterre).

Erre a demokratáknak azért van szüksége, mert A tavalyi választások eredményeképpen a következő helyzet állt elő: 48 mandátumot a demokraták szereztek, 50 helyhez a republikánusok jutottak, 2 mandátum pedig a függetleneket illeti. Igen ám, csakhogy a két független szenátor, Angus King (Maine) és Bernie Sanders (Vermont) szintén a demokrata kaukuszt (nagyjából pártválasztmányt, frakciót jelent) erősíti.

Így a Szenátusban a mandátumokon gyakorlatilag fele-fele arányban osztoznak a demokrata és a republikánus szenátorok, tehát

A Legfelsőbb Bíróság demokraták általi újradefiniálása mégis utat nyithatna az olyan ikonikus témák liberalizálása irányába, mint amilyen az abortusz, a választójog, a társadalmi igazságosság vagy a vallásszabadság.

Joe Biden tehát nehéz politikai helyzetben találta magát. Elnökségének első hónapjait alapvetően határozta meg a Trump leköszönése ellenére a korábbi elnök ellen megindított Impeachment-eljárás (ez a Szenátus kapacitásait kötötte le), a republikánusok szenátusi obstrukciója (amely egyre hevesebbé válhat) pedig további akadályokat gördíthet az elnök elé. 

Mindez azonban nehezen tekinthető megalapozott indoknak arra, hogy egy jó eséllyel csak egy ciklusra megválasztott elnök alkotmányos hagyományokat számoljon fel pusztán abból a célból, hogy a hangzatos kommunikációs fordulatokra épített progresszív agendából a lehető legtöbbet megvalósíthassa. Ha Biden valóban belevág az alkotmányos keretek feszegetésébe, azzal kemény politikai küzdelmet vállal magára.

Fotó: Brendan Smialowski / AFP

Dobozi Gergely