A hatodik szerződését köti az Európai Unió koronavírus-vakcinákra

2020. november 24. 15:27

Az EU szerdán megállapodást hagy jóvá a Moderna vakcináinak beszerzésére.

2020. november 24. 15:27
null

Az Európai Unió szerdán új szerződés megkötéséről szóló megállapodást hagy jóvá a Moderna amerikai biotechnológiai vállalat koronavírus elleni vakcinájának beszerzésére és európai szállítására vonatkozóan – jelentette be Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Brüsszelben kedden.

Von der Leyen tájékoztatása szerint a szerződés 160 millió adag oltóanyag leszállításáról szól.

A klinikai vizsgálatok eredményei azt mutatják, hogy a Moderna vakcinája hatékony lehet a koronavírus ellen. Amint a vakcina valóban biztonságosnak és hatékonynak bizonyul, az Európai Bizottság korábbi, a tagállamokkal közösen kialakított oltóanyag-stratégiája alapján minden uniós tagállam egyszerre, arányos módon, azonos feltételekkel kapja meg a szállítmányokat – közölte.
Az uniós bizottság szerdán a hatodik szerződés megkötését hagyja jóvá. Korábban a brit-svéd AstraZeneca, a francia Sanofi-GSK, az amerikai Pfizer és a német BioNTech, valamint az amerikai Johnson & Johnson és a német CureVac vállalatokkal kötött szerződést.

Von der Leyen kiemelte, az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) értékelni fogja az európai portfólióban szereplő összes vakcinát, és csak akkor engedélyezi használatukat, csak akkor lesznek forgalomba hozhatók, ha biztonságosnak és hatékonynak bizonyulnak. A gyártók ígéretes hatékonyságú oltóanyagai a következő hetekben megkaphatják az európai forgalmazásukhoz szükséges jóváhagyást – tette hozzá az uniós bizottság elnöke.

Az EU június közepén fogadta el az úgynevezett európai oltóanyag-stratégiáját, amelynek célja, hogy 12-18 hónapon belül minden európai állampolgár számára magas színvonalú, biztonságos, hatékony és megfizethető oltóanyagokat biztosítson.

Ennek érdekében a bizottság a tagállamokkal együtt előzetes piaci kötelezettségvállalásokat köt az oltóanyaggyártókkal. A Moderna egy hete jelentette be, hogy az első eredmények szerint az új koronavírus elleni kísérleti védőoltása 94,5 százalékban bizonyult hatékonynak a széles körű teszteléskor. Az eredményt a klinikai kísérletek harmadik, a forgalmazás előtti utolsó szakaszában érték el. A vakcina hatékonyságának tesztelését célzó kísérleteket több mint 30 ezer emberen végezték el az Egyesült Államokban, a résztvevők 42 százaléka veszélyeztett kategóriákba (65 év feletti, illetve valamilyen rizikófaktorral rendelkező) tartozott.

Az eredmények alapján a Moderna bejelentette, hogy a következő hetekben kérni fogja az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszer-engedélyeztetési Hivatalnál (FDA) a gyártási engedélyt. Hasonló kérelmet nyújtanak be a világ más gyógyszer-engedélyeztetési hatóságaihoz is. A vállalat úgy számol, hogy a mRNA-1273 néven ismert oltóanyagból az év végére 20 millió adag elkészül, amelyet az Egyesült Államokban értékesítenek, és további 1 milliárd adagot forgalmaznak világszerte 2021-ben.

(MTI)

Összesen 52 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
balbako_
2020. december 04. 08:52
Kaptak is egy nagy kokit, mert Anglia és az USA előttük van a kiosztásnál. Talán nem a jogállammal kéne foglalkozni napestig....
rókabácsi
2020. november 25. 15:44
ki fogja fizetni? és hova teszik majd a felesleget?
karaulu
2020. november 25. 12:09
Mindegyik vakcina működése azon alapul, hogy a szervezetet felkészíti a vírus valamely komponensének felismerésére, hogy amikor a vírus ténylegesen megfertőz valakit, az azt felismerő immunsejtek és az általuk termelt ellenanyagok már kellő mennyiségben rendelkezésre álljanak. A vakcina a szervezet sejtjeinek igen kis %-át megfertőzi a tüskefehérjét kódoló mRNS-sel (Moderna, Biontech-Pfizer), DNS-sel (orosz vakcina, Astra-Zeneca vakcina) vagy magával a legyengített vírussal (az egyik kínai vakcina), ezáltal eléri, hogy a vírust vagy annak tüskefehérjéjét felismerő immunsejtek aktiválódjanak és osztódással felszapodjanak. Szerény véleményem szerint az mRNS alapú vakcina a legbiztonságosabb, mivel az RNS nem tud beépülni a genetikai állományunkba. Az mRNS-t mikroszkópikus szállító olajcseppecskék juttatják el a szervezet néhány sejtjébe, a "megfertőzőtt" sejtekben az mRNS "lefordítódik" fehérjévé (vírus tüske-fehérjévé, amit a sejt kijuttat sejtfelszínre, és ott azt az immunrendszer felismeri), majd a sejt lebontja az mRNS-t. Az adenovírus alapú vakcina DNS-t juttat a sejtekbe, ami mRNS-sé íródik át, majd ez "fordítódik le" a tüske-fehérjévé. Igen kis valószínűséggel a vírus által szállított DNS beépülhet a genetikai állományba (kromoszómákba) néhány sejtben, de valószínű, hogy ezeket a sejteket az immunrendszerünk elpusztítja, hiszen felismeri rajta az idegen (tüske) fehérjét, tehát nem válik "GMO-vá" az ember. (Nem beszélve arról, hogy a GMO azt jelenti, /hogy az adott szervezet minden sejtje idegen/módosított géneket tartalmaz, amiről itt szó sincs.) Ennyi erővel bármilyen nátha-adenovírussal történő fertőzéskor is megtörténhetne ez, arról pedig nem hallunk, hogy a náthának gyakran súlyos mellékhatásai lennének. Véleményem szerint a kimutatottan gyakran sokszervi panaszt és utóhatást okozó COVID-fertőzés sokkal nagyobb veszélyt jelent, mint az oltás. Én influenza ellen is rendszeresen beoltatom magam.
rovan
2020. november 25. 11:56
Akinek gyenge az immunrendszere, az meghal. Akkor is ha a világot a feje tetejére állítják miatta. Ha nem ebbe, akkor majd másba.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!