A CDU irányából jövő kezdeményezés a tengerentúli technológiai óriásvállalatok korlátozása érdekében szigorítaná a német szövetségi versenyjogi szabályozást, amellyel a német pártok többsége csaknem teljes mértékben egyetért. A tervezet illeszkedik abba a forgatókönyvbe, amelyet egy jövőbeli uniós szabályozás vetít előre.
Nehezebb idők jöhetnek a tengerentúlon bejegyzett technológiai nagyvállalatokra, ha a német parlament elfogadja a Peter Altmaier német gazdasági miniszter (CDU) által fémjelzett tervezetet. Ahogy arról a neves német magazin, a Frankfurter Allgemeine Zeitung is megemlékezik, a német szövetségi kormány a jelenlegi törvény tizedik módosításával a versenyjogi szabályozás szigorítására készül.
A tervezet értelmében a Szövetségi Versenyhivatal kapna bővített hatásköröket,
hogy az intézmény a jövőben gyorsabban, és átfogóan reagálhasson a piaci erőfölényükkel visszaélő nagyvállalatok (például a Facebook, a Google vagy az Amazon) magatartására.
Az új szabályozás lehetővé tenné a Versenyhivatal számára, hogy könnyebben azonosítsa a monopólium fennállását, ami azért jelentős előrelépés, mert így a szervezet megtilthatja többek között azt, hogy a nagyvállalatok előnyben részesítsék saját szolgáltatásaikat, ajánlataikat a versenytársakkal szemben. Lehetősége nyílhat továbbá a Versenyhivatalnak arra is, hogy a kötelezze a cégeket arra, hogy a felhasználók adataikat könnyebben vihessék át más platformokra.
A tervezet újfajta szemléletmódot tükröz, amely az információ jelentőségének felértékelődésére utal. „Az adat jelentősége egyre nagyobb értékkel bír a jövőben. Jelentős versenyelőnyre tehet szert az, aki szakértelemmel bír az adatkezelésre, és a mesterséges intelligencia alkalmazására vonatkozóan” – áll a tervezetben.
Ahogy arra a FAZ cikke is utal, a tervezet nemcsak szigorít: fellélegezhetnek a közepes vállalkozások, ugyanis az összeolvadás szabályai előnyükre változnak. A piaci összefonódás értékhatára megemelkedik, ennek megfelelően egy-egy összeolvadást csak akkor vizsgál majd a hatóság, ha az összefonódásban érintett vállalatok 10 millió eurós éves bevételt könyvelnek (korábban ez az értékhatár 5 millió euró volt).
Altmaier javaslatát egyébként a német szocialisták is támogatják.
„A versenyjogi törvény módosítása már több mint időszerű volt; a digitalizációra adott kormányzati válasz már régóta váratott magára. Éppen ezért kifejezetten üdvözlöm a gazdasági miniszter szándékait arra vonatkozóan, hogy a nagyvállalatok piaci ereje jogszabályi korlátozás alá essen.” – idézi Jens Zimmermannt (SPD) a Handelsblatt. A lap által idézett cikkből kiderül, hogy
hasonlóan vélekednek a Zöldek is,
ám a párt még tovább menne. A Handelsblatt által megszólaltatott zöldpárti politikus, Katharina Dröge ugyanis a fentieken túl felhatalmazná az illetékes hatóságot arra is, hogy véget vessen a digitális monopóliumoknak, ha egyszer a piaci erejük túl nagyra nőtt.
Általánosságban a baloldal is pozitívan reagált az tervezetre, azonban a Der Tagesspiegel kommentárja felveti például azt, hogy
a tervezettel Altmaier nem ugyanazt valósítja-e meg európai dimenzióban, mint ami ellen globális szinten épp fellépni kíván.
A cikk ugyanis azt sugallja, hogy a tervezet célja nem más, mint hogy a német vállalatokat hozza helyzetbe, betöltendő a tengerentúli monopóliumok által hagyott piaci űrt.
Ezzel kapcsolatban azonban szükséges megjegyezni azt, a módosítás illeszkedik abba az uniós forgatókönyvbe, ami középtávon mindenképpen meghatározhatja a techcégekkel szembeni fellépés irányvonalait. Az Euractiv még idén júniusban cikkezett arról, hogy az Európai Bizottság maga is dolgozik egyfajta közösségi szintű versenyjogi szabályozáson, amelyet leginkább a tengerentúli techcégek piaci működésével kapcsolatos aggályok indokolnak.
Mint ismeretes, a jelenlegi szabályozás nem alkalmas arra, hogy gátat szabjon az időről időre bekövetkező jogsértéseknek, ugyanis jelenleg a szankciók csak utólagosan állapíthatók meg
az esetleges kihágások bekövetkezése esetén – ezek pedig csekély elrettentő erővel bírnak egy olyan techcég esetében, mint amilyen például a Google.
Dobozi Gergely
***
A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.
„Csak az Egyesült Államokkal és a NATO-val lehet elérni, hogy Putyin ne nyerje meg a háborút, és Ukrajna független állam maradjon” – hangsúlyozta a CDU ülésén az egykori német kancellár.
Friedrich Merz szerint nem kell tartani Washingtontól, hiszen Európa népessége jóval nagyobb, mint az Egyesült Államoké.
A kereszténydemokraták azt ígérik, hogy semmi esetben nem fognak együttműködni az AfD-vel.
Ismét főszerepben az illegális migráció.
Felvetette, hogy vissza kellene vonni azoknak a német állampolgárságát, akik bűncselekményt követnek el.
Miközben Friedrich Merz német kancellárjelölt egy amerikai-európai szabadkereskedelmi megállapodásban reménykedik, egy osztrák közgazdász szerint Brüsszelnek Orbántól kéne segítséget kérnie.
Trump komolyan gondolta a woke politikák felszámolását.
„Make Amerika great again!”, „Nekünk Magyarország az első!”. Így fordíthatjuk le Kölcseyt mai nyelvre – így beszél a normalitás, ez a régi, elveszett világunk visszajövetelének ígérete.
