Szigoríthatja a versenyjogi törvényt a német szövetségi kormány

Nehezebb idők jöhetnek a tengerentúlon bejegyzett technológiai nagyvállalatokra, ha a német parlament elfogadja a Peter Altmaier német gazdasági miniszter (CDU) által fémjelzett tervezetet. Ahogy arról a neves német magazin, a Frankfurter Allgemeine Zeitung is megemlékezik, a német szövetségi kormány a jelenlegi törvény tizedik módosításával a versenyjogi szabályozás szigorítására készül.

hogy az intézmény a jövőben gyorsabban, és átfogóan reagálhasson a piaci erőfölényükkel visszaélő nagyvállalatok (például a Facebook, a Google vagy az Amazon) magatartására.

Az új szabályozás lehetővé tenné a Versenyhivatal számára, hogy könnyebben azonosítsa a monopólium fennállását, ami azért jelentős előrelépés, mert így a szervezet megtilthatja többek között azt, hogy a nagyvállalatok előnyben részesítsék saját szolgáltatásaikat, ajánlataikat a versenytársakkal szemben. Lehetősége nyílhat továbbá a Versenyhivatalnak arra is, hogy a kötelezze a cégeket arra, hogy a felhasználók adataikat könnyebben vihessék át más platformokra.

A tervezet újfajta szemléletmódot tükröz, amely az információ jelentőségének felértékelődésére utal. „Az adat jelentősége egyre nagyobb értékkel bír a jövőben. Jelentős versenyelőnyre tehet szert az, aki szakértelemmel bír az adatkezelésre, és a mesterséges intelligencia alkalmazására vonatkozóan” – áll a tervezetben.

Ahogy arra a FAZ cikke is utal, a tervezet nemcsak szigorít: fellélegezhetnek a közepes vállalkozások, ugyanis az összeolvadás szabályai előnyükre változnak. A piaci összefonódás értékhatára megemelkedik, ennek megfelelően egy-egy összeolvadást csak akkor vizsgál majd a hatóság, ha az összefonódásban érintett vállalatok 10 millió eurós éves bevételt könyvelnek (korábban ez az értékhatár 5 millió euró volt).

Altmaier javaslatát egyébként a német szocialisták is támogatják.

„A versenyjogi törvény módosítása már több mint időszerű volt; a digitalizációra adott kormányzati válasz már régóta váratott magára. Éppen ezért kifejezetten üdvözlöm a gazdasági miniszter szándékait arra vonatkozóan, hogy a nagyvállalatok piaci ereje jogszabályi korlátozás alá essen.” – idézi Jens Zimmermannt (SPD) a Handelsblatt. A lap által idézett cikkből kiderül, hogy

hasonlóan vélekednek a Zöldek is,

ám a párt még tovább menne. A Handelsblatt által megszólaltatott zöldpárti politikus, Katharina Dröge ugyanis a fentieken túl felhatalmazná az illetékes hatóságot arra is, hogy véget vessen a digitális monopóliumoknak, ha egyszer a piaci erejük túl nagyra nőtt.

Általánosságban a baloldal is pozitívan reagált az tervezetre, azonban a Der Tagesspiegel kommentárja felveti például azt, hogy

a tervezettel Altmaier nem ugyanazt valósítja-e meg európai dimenzióban, mint ami ellen globális szinten épp fellépni kíván.

A cikk ugyanis azt sugallja, hogy a tervezet célja nem más, mint hogy a német vállalatokat hozza helyzetbe, betöltendő a tengerentúli monopóliumok által hagyott piaci űrt.

Ezzel kapcsolatban azonban szükséges megjegyezni azt, a módosítás illeszkedik abba az uniós forgatókönyvbe, ami középtávon mindenképpen meghatározhatja a techcégekkel szembeni fellépés irányvonalait. Az Euractiv még idén júniusban cikkezett arról, hogy az Európai Bizottság maga is dolgozik egyfajta közösségi szintű versenyjogi szabályozáson, amelyet leginkább a tengerentúli techcégek piaci működésével kapcsolatos aggályok indokolnak.

Mint ismeretes, a jelenlegi szabályozás nem alkalmas arra, hogy gátat szabjon az időről időre bekövetkező jogsértéseknek, ugyanis jelenleg a szankciók csak utólagosan állapíthatók meg

az esetleges kihágások bekövetkezése esetén – ezek pedig csekély elrettentő erővel bírnak egy olyan techcég esetében, mint amilyen például a Google.

Dobozi Gergely

***

A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.