Navalnij és Hasogdzsi: Átlátható és független vizsgálatot sürget az ENSZ emberi jogi főbiztosa

Átlátható, független és pártatlan vizsgálatra, vagy pedig a német hatóságokkal folytatott együttműködésre szólította fel az ENSZ emberi jogi főbiztosa keddi genfi közleményében Oroszországot Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus megmérgezésének ügyében. Michelle Bachelet mélységesen aggasztónak nevezte, hogy az elmúlt évtizedek során több orosz állampolgár vált mérgezés vagy gyilkosság áldozatává Oroszországban vagy külföldön. Aláhúzta, hogy a mérgezéshez használt, az egykori Szovjetunióban kifejlesztett, Novicsok típusú harci idegmérgekhez rendkívül nehéz hozzájutni, s ez sok kérdést felvet: „Miért használnak ilyen anyagokat? Ki használja őket? Hogy került hozzájuk?”

Hiányoznak a részletek

Rupert Colville, Bachelet szóvivője újságíróknak Genfben azt mondta, természetesen elítélik Navalnij megmérgezését, ám egyelőre nem tudnak az üggyel kapcsolatban elég részletet. Noha hangsúlyozta, hogy „nem vádolnak senkit”, kiemelte, hogy korábbi, hasonló ügyek kapcsán az orosz hatóságok nem folytattak le megfelelő vizsgálatot, így azok „szinte teljes büntetlenséghez” vezettek. Alekszej Navalnij az orosz államfő, Vlagyimir Putyin egyik legismertebb bírálója. Augusztus 20-án ellenzékiekkel tárgyalt Szibériában, és hazafelé, a Moszkvába tartó repülőn rosszul lett. A kómában lévő politikust augusztus 22-én Berlinbe szállították gyógykezelésre. A német hadsereg laboratóriumában megállapították, hogy a Novicsok típusú harci idegmérgek egyik fajtájával mérgezték meg.

Szaúd-Arábia

Colville a 2018-ban meggyilkolt szaúdi ellenzéki újságíró, Dzsamál Hasogdzsi ügyében Szaúd-Arábiában hozott bírósági ítéletek kapcsán az átláthatóság hiányát említette, és sürgette a felelősök arányos megbüntetését. Több nyugati kormány, akárcsak az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) azt feltételezte, hogy Szalmán király fia rendelte meg a Szaúd-Arábia isztambuli főkonzulátusán elkövetett gyilkosságot. A szaúdi vezetők tagadták, hogy Mohammed bin Szalmánnak köze lett volna gyilkossághoz, bár 2019 végén a trónörökös utalt bizonyos személyes felelősségére, mondván, hogy „az ő felügyelete alatt történt a dolog”. Az ügyben hétfőn egy szaúd-arábiai bíróság nyolc embert ítélt másodfokon héttől húsz évig terjedő börtönbüntetésre, öt emberre húsz-, egyre tíz-, a maradék kettőre pedig hétéves szabadságvesztést szabtak ki.

(MTI)