Hahó, mindenszaristák, hát nem ízletes a román-osztrák kolbászkerítés?
Olyan megszorításokkal indul az év az agyonsztárolt mintaállamokban, melyekről „lemaradó” kis hazánkban Bokros Lajos óta ember nem álmodott. Kohán Mátyás írása.
Az emberi jogok érvényesítéséért harcoló Active Watch bukaresti egyesület csütörtökön arra kérte Klaus Iohannis államfőt, hogy ne hirdesse ki a Trianon megünnepléséről szóló törvényt.
Az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) szerint újra az állampolitika szintjére emelt magyargyűlölet lett a nemzetstratégia Romániában. Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és a Magyar Polgári Párt (MPP) szövetségre lépésével létrejött politikai szövetség a román parlamentben szerdán elfogadott Trianon-törvénnyel kapcsolatban fejtette ki véleményét az MTI-hez eljuttatott csütörtöki állásfoglalásában.
„Magyarok vagyunk, tehát nem ünnepelünk”
A Csomortányi István és Mezei János társelnökök által jegyzett dokumentum szerint a trianoni békeszerződés dátumát, június 4-ét romániai ünnepnappá nyilvánító törvény a magyarság intézményesített megalázása. A társelnökök megállapították: a jogszabály „sajnálatos módon illeszkedik az elmúlt hetek magyarellenes kirohanásainak sorába”. Megütközésüknek adtak hangot amiatt, hogy „újra az állampolitika szintjére emelt magyargyűlölet lett a nemzetstratégia Romániában”.
Kijelentették: „A 21. századi Európában érthetetlen és elfogadhatatlan, hogy a román parlament egy ilyen sovén, továbbá az ország legnagyobb őshonos népcsoportját és egyik legfontosabb kereskedelmi partnerét, Magyarországot egyaránt megalázó törvényt fogad el”. Az EMSZ vezetői szerint a törvény arra kötelezi az Erdélyben élő magyar és székely közösséget, hogy megünnepeljék nemzetük legtragikusabb történelmi eseményét. „Tegyük világossá: magyarok vagyunk, ezért június 4-én gyászolunk, illetve visszafogottan emlékezünk meg a nemzeti összetartozás napjáról. Magyarok vagyunk, tehát nem ünnepelünk”– áll a dokumentumban.
Az EMSZ megállapította: sem a Trianon-törvény, sem az elmúlt hetek „magyarellenes uszításai” nem szolgálják a románok és magyarok közötti békés együttélést és együttműködést. Arra bátorított ugyanakkor, hogy „a polgári engedetlenség összes eszközével, békés, de határozott módon tagadja meg ennek a magyarellenes törekvésnek a megvalósulását”. A társelnökök szerint a választott vezetők kötelessége a közösség megvédelmezése, ezt pedig ők maradéktalanul vállalják.
Az Active Watch arra kérte Iohannist, ne hirdesse ki a törvényt
Az RMDSZ álláspontját szerdán a parlamentben ismertette Kelemen Hunor, a szövetség elnöke. Kijelentette: a román többségnek felelőssége van a romániai magyar kisebbségért, hiszen Románia nemcsak Erdély területével, hanem az erdélyi magyarokkal, a magyarok kulturális örökségével és múltjával is gazdagodott.
„Egy erős, magabiztos, bűntudat nélküli többség soha nem fitogtatja hatalmát, nem hoz létre szándékosan olyan helyzeteket, amelyben a másik megalázottnak érzi magát, ahol őt kigúnyolják, megbélyegzik” – állapította meg.
Kelemen Hunor a törvény elfogadását a Klaus Iohannis államfő által három héttel ezelőtt elindított magyarellenességi versengés részének tekintette. „Önök azt hiszik, hogy a magyarellenesség felmutatásával meg is oldották Románia problémáit”. Kijelentette: az RMDSZ továbbra is a remény politikáját kívánja építeni, abban a hitben, hogy Európának ezen a részén egyszer majd a kölcsönös tisztelet és empátia fog uralkodni az elutasítás helyett.
Az emberi jogok érvényesítéséért harcoló Active Watch bukaresti egyesület csütörtökön arra kérte Klaus Iohannis államfőt, hogy ne hirdesse ki a Trianon megünnepléséről szóló törvényt. Az egyesület úgy értékelte, a román államnak arra kellene törekednie, hogy a magyar nemzetiségű állampolgáraiban érzelmi kötődés alakuljon ki iránta. „Ezt azonban nem lehet erővel vagy olyan intézkedésekkel elérni, amelyek figyelmen kívül hagyják az érzékenységeiket, hanem épp ellenkezőleg, elismervén, tisztelvén és megünnepelvén a kulturális sajátosságaikat”. Az Active Watch egyesület úgy vélte, a Trianon-nap semmi újat nem hoz a románoknak, akik december elsején, az 1918-as gyulafehérvári nagygyűlés évfordulóján is az Erdéllyel való egyesülést ünneplik. Szerinte a Trianon-nap egyedüli hatása egy nem kívánt feszültség keltése a magyar közösséggel.
(MTI)