Az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosi Hivatal (OHCHR) weboldalán megjelent közlemény szerint a koronavírus elleni védekezés során meghozott rendkívüli intézkedések nem korlátozhatják a békés gyülekezési és egyesülési jogot. A közleményben Clément Nyaletsossi Voule, az ENSZ békés gyülekezéshez és egyesüléshez való jog kérdéskörével foglalkozó különleges jelentéstevője abbeli aggályának ad hangot, miszerint azok az intézkedések, amelyeket a kormányok a Covid-19 okozta járvány kapcsán kirobbant válság kezelése érdekében hoztak, komoly kockázatot jelentenek az alapvető emberi jogokra nézve.
Voule ennek kapcsán megjegyezte azt is, hogy a különböző civil szervezetek működését a járványügyi védekezések során is biztosítani kell, ugyanis ezek az entitások meghatározó szerepet töltenek be a közélet informálásában a kialakult helyzetről – éppen ezért az államoknak kerülniük kell a „fake news” büntetőjogi üldözését.
A különleges jelentéstevő közleménye kapcsán felmerül a kérdés, hogy az mennyire veszi figyelembe a realitásokat? A Covid-19 okozta fertőzések kapcsán előállt helyzetet az ENSZ szakosított szervezete, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) március 11-én nyilvánította világjárványnak. A szervezet azóta sem győzi kihangsúlyozni a távolságtartás jelentőségét, nyomatékosan kérve az embereket arra, hogy maradjanak otthon.
Ezt az ENSZ-ajánlást tartatják be az országok világszerte közhatalmi eszközökkel, s ezek az intézkedések leginkább értelemszerűen épp a különleges jelentéstevő által nevesített gyülekezési és egyesülési szabadság időleges korlátozásában merülnek ki. A nehéz idők nehéz döntéseket követelnek meg, s jól látható, hogy ezektől a döntésektől még azok az országok sem riadnak vissza, amelyek magukat egyébként az alapjogok élharcosainak tekintik.
Ahogy arról korábban is írtunk, Németországban például letartóztatják azt, aki a kijárási korlátozás ellen izgat, úgyszintén kétszeres büntetési tétellel sújtják Dániában azt, aki akadályozza a járványügyi intézkedések érvényesülését.