Végre van rá esély, hogy megvédjük Európa határait

"Egy észszerű határvédelem alapjául szolgálhat, illetve egy olyan menekültpolitikát támogathat, amely nem mindig a legagyafúrtabbaknak, hanem inkább a leggyengébbeknek kedvez.

Az Európába irányuló migráció egy összetette jelenség, de alapjában véve mégiscsak egy központi kérdés körül forog: vajon tényleg mindenkinek joga van itt maradni, aki egyetlen egyszer uniós földre tette a lábát? Ráadásul egészen addig, amíg menekültkérelmét el nem bírálták? Az európai igazságszolgáltatás válasza mindeddig az volt, hogy igen, mindenki maradhat, sőt maradnia is kell.
Ennek az álláspontnak magyarázata a nemzetközi jogban volt található, egész pontosan azon belül a visszatoloncolás tilalmában. Eszerint senki nem szabad visszaküldeni abba az országba, ahonnan politikai üldöztetés miatt kellett elmenekülnie. Ez egy nagyon fontos alapelv, amit minden németnek meg kellene értenie. A második világháborús tapasztalatok adják az alapját, amikor a náci Németországból menekülő zsidókat cinikus gyilkosok kezébe küldték vissza.

Ezt az alapelvet azonban az elmúlt évtizedekben Európában olyan mértékben abszolutizálták, amire sehol máshol nincs példa a világon. Időközben szokássá vált, hogy bárki, aki uniós földre teszi a lábát, automatikusan jogosult lesz menekültügyi eljárásra – függetlenül attól, hogy milyen országokon keresztül jutott el idáig, vagy hogy melyik országból indult. Vegyük például, ha valaki Ghánából Tunézián keresztül Olaszországba érkezik.

Ghána egy demokrácia, egy afrikai összehasonlításban jómódú ország. Tunézia szintén demokráciává alakult az arab tavaszt követően. Ha azonban egy ghánai a Földközi tenger nyílt vizén száll fel az olasz partiőrség hajójára, nem szabad visszavinni Tunéziába. Olaszországba kell vinnie őt a hajónak, ahol aztán joga lesz menekültstátusért folyamodni.”

(…)

„Az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) mostani döntése éppen ezért egy korszakhatárt jelent. Két Maliból származó férfi esetében, akik Marokkóból próbáltak meg a határkerítésen át bejutni a Spanyolországhoz tartozó Melillába, az EJEB eddigi gyakorlatával szakítva hozott döntést. Eszerint jogszerűen jártak el a spanyol hatóságok, amikor visszavitték őket Marokkóba, mivel tudatosan illegális módon jártak el, ahelyett, hogy egy közeli uniós külképviseleten folyamodtak volna menedékjogért.”

***

A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.