A lengyel elnök aláírta a vitatott bírósági reformot

Andrzej Duda államfő szóvivője, Błażej Spychalski a lengyel közszolgálati rádiónak elmondta: Duda azok mellé állt, akik szerint a lengyel jogrendben szükség van az új előírásokra. Rámutatott: a végső döntés előtt az államfő széles körű konzultációt folytatott, az ellenzéki pártokkal is.

Az államfő kabinetfőnök-helyettese, Paweł Mucha miniszter a TVN24 lengyel kereskedelmi hírtévének elmondta: a Duda által figyelembe vett elemzések nem mutatták ki, hogy az előírások „bármilyen módon is sértenék a lengyel alkotmányt vagy az európai jogot”.

A több európai intézmény által bírált törvénymódosítások különböző fegyelmi büntetéseket, sőt elbocsátást helyeznek kilátásba azoknak a bíráknak, akik kétségbe vonják kollégáik legitimitását, illetve akik „a bírói függetlenséggel összeegyeztethetetlen politikai tevékenységet” folytatnak. Megváltoztatják továbbá a legfelsőbb bírósági elnök megválasztásának módját.

A 2015 óta kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) által előterjesztett módosításokat január végén szavazta meg a lengyel parlament alsóháza (szejm), felülírva ezzel az ellenzéki többségű felsőháznak (szenátus) döntését, amely – szintén a bírói függetlenségre hivatkozva – elvetette a tervezetet.

Az utóbbi időben a lengyel legfelsőbb bíróság azon tagjai, akiket még az előző kormányok idején nevezték ki, többször is kétségbe vonták a PiS-kormányzat idején kinevezett bírák legitim státuszát. Legutóbbi döntésüket azonban múlt héten felfüggesztette a többségében a PiS-kormányzat idején kinevezett alkotmánybíróság.

A fő ellenzéki erő, a Polgári Platform államfőjelöltje, Małgorzata Kidawa-Błońska Twitter-bejegyzése szerint Duda egy, „a jogállamiságot rontó” jogszabályt írt alá, ez „újabb lépést jelent a polexit (az Európai Unióból való lengyel kilépés) felé”.

Piotr Müller lengyel kormányszóvivő szerint az új jogszabályok „véglegesen eloszlatják a bírák legitimitásával összefüggő kétségeket”, stabilizálják a lengyel jogrendszert.

(MTI)