A New York állam büntetőjogában 2019-ben végrehajtott liberális újítás számos, a társadalomra kimutathatóan veszélyes elkövetői csoportnak is kedvez. A Wall Street Journal szerkesztőségi kommentárja.
2020. január 13. 16:53
4 p
0
0
2
Mentés
„2019-ben New York állam büntetőjoga újabb liberális fordulatot vett. Az újítás értelmében bizonyos nem erőszakos bűncselekmények és a kisebb súlyú vétségek esetében még óvadék letétele sem szükséges az elkövető szabadlábra helyezéséhez.
A módosítása politikai háttere eredendően az volt, hogy az állam kedvezzen azon társadalomra veszélytelen elkövetőknek, akik csak azért nem helyezhetők szabadlábra, mert vagyoni helyzetük nem engedi meg az óvadék kifizetését szabadságuk ellenében.
Habár Andew Coumo demokrata kormányzó abból a célból szentesítette a módosítást, hogy ezzel a fair eljáráshoz való jog érvényesülését elősegítse, valójában egy, a büntetőjog alapvető céljával nehezen összeegyeztethető jogszabály hatályba lépését segítette elő. A módosítás ugyanis számos olyan elkövetői csoportot érint, amelyek kimutathatóan veszélyesek a társadalomra (például a kábítószer-kereskedelemmel összefüggésben).
Bár viszonylag friss módosításról van szó, már 2020 elejére több olyan esetről is beszámolhatunk, amely az újítás ellentmondásosságát bizonyítja. Egye fairporti eset szerint például a hatóságok néhány órányi intézkedést követően újfent szabadlábra helyeztek egy olyan személyt, aki lőfegyverrel való visszaélést követett el. Az illető szabadságát visszanyerve ugyanazzal a lőfegyverrel ugyanazt a személyt fenyegette.
Szintén illeszkedik a módosítás nem várt következményei közé az az eset, amikor egy hajléktalan személyt a rendőrség azért tartóztatott le, mert egymás után, többször is bántalmazott egy nőt. A törvényre hivatkozásul a rendőrség az elkövetőt szabadlábra helyezte, hogy később több rendbeli bankrablásért feleljen.”
***
A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.
Az új magatartásformák ugyanúgy terjednek, mint a járványok, és a 21. századra a túlzások vették át a főszerepet az emberi viselkedés alakításában; az ok az „egyharmados kisebbségek” és a „szuperterjesztők” felemelkedése – állítja önkritikus könyvében Malcolm Gladwell.
Az ESG, azaz a fenntartható szempontok szerinti teljesítmény javítása érdemben segíthet a tőkeköltségek csökkentésében, különösen részvénykibocsátásoknál, de az eredmények ágazatonként, vállalatmérettől és földrajzi helyzettől függően jelentősen eltérhetnek. A kérdés az, hogy elég-e egy jó ESG-értékelés ahhoz, hogy tartós pénzügyi előnyt teremtsen.
Milyen hatással van a képernyő-központú kultúra az agyunkra, és mit tehetünk azért, hogy a gyerekek ne veszítsék el a fantáziájukat? Susan Greenfield idegtudóssal beszélgettünk!
A brit lap szerint ha Párizs és Berlin képtelen komoly politikai döntéseket hozni erős kormányok hiányában, az Unió hónapokig vagy még tovább is mocsárban vergődhet.