Behódolás helyett nemzeti érdekérvényesítés
Nagyon is indokolt a Fidesz új kommunikációs stratégiája Magyar Péterrel szemben.
Kína szerint Washington „zaklatása” miatt fajult el a helyzet.
Ismételten felszólította Iránt hétfőn az Európai Unió, hogy tartsa magát az atomprogramja korlátozásáról 2015-ben kötött nemzetközi megállapodáshoz, és ne állítson elő a megengedettnél magasabb fokon dúsított uránt.
„Határozottan felszólítjuk Iránt minden olyan tevékenység leállítására, amely sérti a nukleáris egyezményben vállaltakat” – mondta Maja Kocijancic, az EU külügyi szolgálatának szóvivője. Hozzátette, az Európai Uniót „rendkívüli aggodalommal” tölti el az előző napi teheráni bejelentés az urán dúsítási szintjének növeléséről.
Az iszlám köztársaság hivatalos közlése szerint a lépés oka, hogy az európai partnerek nem tettek eleget vállalt kötelezettségeiknek.
Kína Washingtont teszi felelőssé, de Teheránt is az ENSZ-határozat betartására szólította fel
Peking álláspontja szerint az Egyesült Államok tehető felelőssé az iráni nukleáris válság miatt - közölte hétfői sajtótájékoztatóján Keng Suang kínai külügyi szóvivő. Úgy fogalmazott: a Washington részéről alkalmazott nyomásgyakorlás a jelenlegi iráni krízis forrása – utalva ezzel arra, hogy Irán hétfőtől megkezdte a megengedettnél magasabb fokon dúsított urán előállítását. „A zaklatás gyakorlata tumorként növekszik, amely az egész világon problémákat okoz” – hangsúlyozta.
A szóvivő elmondta: Kína sajnálattal fogadta a hírt, hogy Teherán megszegi a 2015-ös atomalkuban tett ígéretét. Hozzátette: az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozata kikötötte, hogy a feleknek be teljes mértékben be kell tartaniuk a megállapodásban foglaltakat, ami az iráni nukleáris válság és az ennek kapcsán kialakult feszült helyzet megoldásának hatékony módja lehetne.
Peking arra szólította fel a megállapodásban részt vevő országokat, hogy alkalmazzanak mértékletességet, és az ENSZ bizottsága által biztosított mechanizmusokon keresztül, párbeszéd útján próbálják megoldani a helyzetet, a megállapodásban rögzített feltételek további betartása mellett.
Négy évet élt a megállpaodás
Irán, valamint az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt tagja (Egyesült Államok, Franciaország, Kína, Nagy-Britannia, Oroszország) és Németország alkotta hatok csoportja 2015-ben jutott megállapodásra, amelynek értelmében az atomprogram korlátozása fejében fokozatosan feloldják a Teherán elleni szankciókat.
A feszültségek 2018 tavaszán újultak ki, amikor Donald Trump amerikai elnök egyoldalúan felmondta az atomalkut, és újból büntetőintézkedéseket rendelt el, amelyek hatását ígéreteikkel ellentétben a többi aláírónak eddig nem igazán sikerült csillapítania.
(MTI)