Zöldpolitikai nagyüzem van Magyarországon
A Budapesti Nyilatkozat megvalósítása talán az EU számára is jó alkalmat teremt, hogy újragondolja a zöld átállás programját.
A 72 napos bálnavadászaton az öt hajó 333 csukabálnát ejtett el az Antarktisz környéki vizeken.
Az idei halászat befejeztével visszatértek a bálnavadász hajók Japánba, a 72 napos bálnavadászaton az öt hajó 333 csukabálnát ejtett el az Antarktisz környéki vizeken „tudományos célokból” – közölte vasárnap a japán halászati hivatal.
A japán kormány a kereskedelmi célú bálnavadászatot 1988-ban hivatalosan leállította az Nemzetközi Bálnavadászati Bizottság (IWC) moratóriumával összhangban. Azóta „kutatási célú” bálnavadászatot folytatnak, ezt ugyanis lehetővé teszi az egyezmény. Pénteken újabb bálnavadász flotta indult útnak, hogy a Japán vizeken 127 csukabálnát ejtsen el. A kormány szerint ez lesz az utolsó „tudományos célú bálnavadász misszió”, mielőtt kivonulna az IWC-ből, és júliusban, 31 év után először újra elindítaná a kereskedelmi célú bálnavadászatot.
A japán bálnavadászok egyesülete januárban be is jelentette, hogy hajóik egy csoportja július 1-jén fut ki a tengerre, egy nappal azután, hogy a szigetország hivatalosan is kiválik a Nemzetközi Bálnavadászati Bizottságból (IWC). 1986 óta Japán 8201 csukabálnát ejtett el az antarktiszi vizeken, de az utóbbi években visszafogta magát az egyre hangosabb nemzetközi tiltakozások hatására és azért, mert csökkent Japánban a bálnahús iránti kereslet. Manapság a bálnahúst főleg az idősebb japánok fogyasztják nosztalgiából. Bálnavédők szerint lehetséges, hogy a bálnavadászat hosszabb távon nem bizonyul jó üzletnek, mert a fiatal japánok már nem igazán tekintenek élelemként a bálnára.
(MTI, Kép: Archivbild)