A növekvő populizmussal és nacionalizmussal szemben szükség van az aacheni szerződésre – mondta a német kancellár kedden az új német-francia együttműködési megállapodással kapcsolatban.
A növekvő populizmussal és nacionalizmussal szemben szükség van az aacheni szerződésre – mondta Angela Merkel német kancellár kedden az új német-francia együttműködési és integrációs megállapodás ünnepélyes aláírásának alkalmából tartott beszédében.
„Hetvennégy évvel a második világháború után az emberi élet értéke, a dolgok, amelyek egykor maguktól értetődőek voltak, újra megkérdőjeleződtek" – figyelmeztetett Merkel. „Ezért van szükség az együttműködésünk irányának újbóli meghatározására."
A kancellár szerint az aacheni szerződés aláírása jelentős hatással lesz a német-francia kapcsolatokra, és hozzá fog járulni a közös európai hadsereg létrehozásához.
A megállapodással megújítjuk országaink együttműködésének alapját, hogy együtt nézhessünk szembe korunk nagy kihívásaival - hangsúlyozta.
Eközben Emmanuel Macron francia elnök beszédében kiemelte, hogy Németország és Franciaország felelősséggel tartozik Európáért. Macron szerint a két országnak kell mutatnia az utat a többieknek. A francia vezető hangsúlyozta, hogy Európának több külső és belső fenyegetéssel kell szembenéznie, köztük a nacionalizmussal, a Nagy-Britannia európai uniós kilépésével járó sokkal, a terrorizmussal és a káros éghajlatváltozással. Macron aláhúzta, hogy a hazaszeretet és az európai integráció nem egymás ellentétei.
„Szeretjük a hazánkat, és Európát is szeretjük, mert tudjuk, hogy a kettő visszavonhatatlanul összeforrt egymással" – nyomatékosította.
A 16 oldalas, 7 fejezetből és 28 pontból álló aacheni megállapodást pontosan 56 évvel az Élysée-szerződés megkötése után írták alá, amely megteremtette a történelmi megbékélés alapjait a két ország között. A német-francia barátsági szerződést 1963. január 22-én szignálta Konrad Adenauer és Charles de Gaulle a párizsi Élysée-palotában.
Az Aachen-szerződés célja, hogy szorosabbra fűzze a német-francia kapcsolatokat a gazdaságpolitika, a kül- és biztonságpolitika, az oktatás, a kultúra, a kutatás és technológia, a klíma- és környezetvédelem, valamint a határvidékek és a civil társadalmak közötti együttműködések terén. A megállapodásban a felek arra törekszenek, hogy kétoldalú kapcsolataik új szintre emelésével felkészüljenek a 21. század kihívásaira.
A szerződést a francia és a német jobboldal is bírálta. A Nemzeti Tömörülés nevű pártot vezető Marine Le Pen azzal vádolta Macront, hogy feladja Franciaország szuverenitását. Alexander Gauland, az Alternatíva Németországnak (AfD) nevű jobboldali párt egyik alapítója eközben azt állította, hogy a megállapodással Párizs és Berlin egy szuper-EU-t akar létrehozni az Európai Unión belül.
„Az követeljük, hogy mindenki elsősorban a saját országával foglalkozzon" – mondta Gauland. „És nem akarjuk, hogy Macron ezt német pénzből csinálja" – tette hozzá.
(MTI)
Ma már jóval kevesebb magyar orvos fontolgat tartós külföldi munkavállalást, mint a 2010-es évek elején. Csökkent az orvoselvándorlás, több külföldi jön viszont hazánkba.
A színésznő Gyötrő Sándorné bőrébe bújva fejti meg a nagy magyar valóságot.
A magyar miniszterelnök szerdán elárulta, mikor fog interjút adni a Telexnek.
„Sosem adok interjút olyan embereknek, akiket külföldről fizetnek” – mondta a miniszterelnök.
Innen érthető meg Hadházy Ákos tavaszi kijelentése is, amelyben úgy fogalmazott, hogy ukrán mintára Majdan-típusú felkelésre van szükség.
A német kormány először volt kénytelen nyilvánosságra hozni azokat a számokat, amelyek a migráció következményeit mutatják. A statisztikák szerint a valóság messze áll attól a képtől, amit éveken át hangoztattak.
Véleményezte Magyarországot a Fitch Ratings, Friedrich Merz a német városok biztonságát félti, eközben Magyar Péter újabb botrányt szított. Mutatjuk a keddi nap legolvasottabb híreit!
Újabb öt európai válogatott vált biztos résztvevővé.
