Német alkancellár: Át kell szervezni EU-s képviseletté Franciország helyét az ENSZ Biztonsági Tanácsában

 A Német Szociáldemokrata Párt (SPD) politikusa szerdán a berlini Humboldt Egyetemen Európa jövőjéről elmondott beszédében kiemelte: az Európai Unió csak akkor lehet nemzetközileg komolyan vett tényező, ha megerősödik, ehhez pedig az szükséges, hogy tagjai szorosabban együttműködjenek, „európaiabban gondolkodjanak és cselekedjenek" azokon a területeken, amelyeken együtt többet érhetnek el, mint a nemzetállami szinten, külön-külön.

Ilyen terület a külpolitika, amelyen erőteljesen korlátozni kell az egyhangúlagos döntéshozatal elvét, mert „nem állapot, hogy az EU csak akkor léphet, ha mind a 27 tag egyszerre lép". 

„És ha komolyan gondoljuk az európai uniót, akkor az EU-nak az ENSZ Biztonsági Tanácsában (BT) is egyetlen egy hangon kell megszólalnia" – fejtette ki Olaf Scholz.

Ezért középtávon az EU képviseletévé kellene tenni a Nagy-Britannia távozása (Brexit) után a BT állandó tagjai között egyetlen EU-tagállamként megmaradó Franciaország helyét. Cserébe állandóan Franciaország jelölhetné az ENSZ-hez delegált EU-nagykövetet - mondta a német alkancellár, hozzátéve: világos számára, hogy nem lenne könnyű meggyőzni erről Párizst, de az biztos, hogy „bátor és okos cél" lenne az EU képviseletének megteremtése az ENSZ BT-ben.

Angela Merkel kancellár is hasonló gondolatot fogalmazott egy júniusban a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung (FAS) című lapban közölt interjúban, amelyben elmondta: főleg a külpolitikában kell erősíteni az egységet, így középtávon el kell érni, hogy az ENSZ BT nem állandó tagjainak körében helyet szerző mindenkori EU-s országok az egész EU-t képviseljék, és a Nagy-Britannia távozásával megmaradó egyetlen állandó EU-s taggal, Franciaországgal együtt dolgozzanak a közösség külpolitikájának megvalósításán.

Hozzátette: azt is elképzelhetőnek tartja, hogy az ENSZ BT mintájára megalakítanak egy biztonsági tanácsot az EU-ban. A testület az EU-s országok egy részéből állna, a helyeket rotációs alapon töltenék be. A testület gyorsan reagálhatna a fejleményekre, a külpolitikai és biztonságpolitikai főképviselővel és az ENSZ BT-ben dolgozó EU-s tagokkal szorosan egyeztetve tevékenykedne – mondta Angela Merkel, kiemelve, hogy az újítás erősítené az EU külső cselekvőképességét, a közös külpolitika érvényesítését.

(MTI)