Új tagokat kapott a lengyel Legfelsőbb Bíróság

A lengyel kormány 2015-ben átfogó reformfolyamatot indított el az igazságszolgáltatói hatalmi ágban. Ennek első lépése az volt, hogy 70-ről 65 évre csökkentették a bírák nyugdíjkorhatárát azért, hogy növeljék a szervezet hatékonyságát, visszaszorítsák a korrupció lehetőségét, és csökkentsék a kar politikai szerepvállalását. Az ügy heves belpolitikai és külpolitikai vitákat generált, ugyanis az Európai Bizottság az új igazságügyi reformok miatt kezdeményezte Lengyelország ellen először a kötelezettségszegési, majd a 7-es cikkely szerinti eljárás megindítását 2017-ben. Az uniós szerv szerint nem egyeztethetők össze az EU-s joggal a szóban forgó rendelkezések, mivel nem garantálják a bírói kar függetlenségét és a bírák elmozdíthatatlanságának elvét. Az ügyben különösen érintett volt a Legfelsőbb Bíróság elnöke, Malgorzata Gersdorf, akinek szintén le kellett volna mondania posztjáról, annak ellenére, hogy hatéves kinevezése 2020-ig szól a lengyel alkotmány értelmében.

A reformfolyamatok következő lépéseként az Országos Igazságszolgáltatási Tanács pályázatot írt ki a megüresedett pozíciók betöltésére. Azok közül, akik nem futottak be a pályázaton, mintegy tucatnyian a Legfőbb Közigazgatási Bírósághoz fordultak azért, hogy a szervezet vizsgálja felül a kiválasztási eljárás mikéntjét. A Legfőbb Közigazgatási Bíróság végül felfüggesztette az Országos Igazságszolgáltatási Tanács döntését. Ennek ellenére október 10-én Andrzej Duda 27 új bírónak adta át kinevezését az elnöki palotában. Az ellenzék szerint jogsértés történt, valamint a Iustitia Bírói Egyesület is úgy látja, hogy az új bírákat törvényellenesen, a Legfőbb Közigazgatási Bíróság ellenkező értelmű határozata ellenére nevezték ki. Ezzel szemben Andrzej Duda elnök szóvivője kifejtette, hogy a bírák kinevezése kizárólag az elnök alkotmányos joga, s ő mindenekelőtt az alkotmányt tiszteli.
 
Mateusz Morawiecki kormányfő az ügy kapcsán elmondta, hogy az Európai Bizottság azzal, hogy a kötelezettségszegési eljárást egy újabb szakaszba léptette, olyan lépésre szánta el magát, amely a párbeszéd megszakítását eredményezheti. Morawiecki kifejtette, hogy Varsó párbeszédet folytat a Legfelsőbb Bíróságról szóló törvényről, keresi a kompromisszumot, de a Bizottság szinte teljes mértékben elzárkózik ettől. Szerinte a vita fő oka, hogy Brüsszelben nem értik az átalakuláson keresztülmenő Lengyelország helyzetét. Jacek Sasin kabinetfőnök azt is hozzátette, hogy épp ők küzdenek az európai projektért, míg mások inkább azon vannak, hogy elpusztítsák azt. Szerinte az EU-s döntéshozók nem értik, hogy milyen fundamentális átalakuláson megy át a lengyel igazságügyi szféra, s a Bizottság részéről is inkább csak támadást kapnak támogatás helyett. A miniszterelnök azt is hozzátette, hogy a lakosság mintegy 80 százaléka szorgalmazta és támogatja az igazságügyi rendszer mély és átfogó reformját.