Megkezdte első afganisztáni katonai támaszpontjának építését Kína – közölte szerdán a South China Morning Post.
Kína megkezdte első afganisztáni katonai kiképző támaszpontjának építését – jelentette szerdán a South China Morning Post (SCMP) hongkongi napilap. A bázist az Afganisztánt Kínával összekötő, Tádzsikisztánnal és Pakisztánnal határos Vakhan-folyosóban létesítik, elkészülése után a kínai hadsereg várhatóan egy zászlóaljat vezényel a támaszpontra. A projektet Peking finanszírozza annak keretében, hogy segítse Afganisztánt terrorellenes erőfeszítéseiben – írta a lap.
Az SCMP rámutatott: ez az első alkalom a modern történelemben, hogy az ázsiai óriás katonai jelenlétet létesít Afganisztánban, amelyet széles körben „birodalmak temetőjének” neveznek, utalva arra, hogy a közép-ázsiai országot hírhedten nehéz elfoglalni és béklyóban tartani. A tizenhét éve háború sújtotta Afganisztán azonban fokozottan fontossá vált Kína saját biztonságának, valamit Hszi Csin-ping kínai elnök az Egy Övezet - Egy Út kezdeményezésének tekintetében.
Kína első tengerentúli katonai támaszpontját Dzsibutiban létesítette. A kínaiak közlése szerint a dzsibuti bázis logisztikai célokat szolgál, itt töltik fel az Indiai-óceánon hajózó, humanitárius és békefenntartó küldetéseket teljesítő kínai hajókat.
A lapnak nyilatkozó források közölték: bár a dzsibuti bázison több mint egy zászlóalj állomásozik, főként katonai mérnököket és építészeket vezényeltek oda, kevés harcoló egység tartózkodik a kelet-afrikai országban. Az afganisztáni támaszpont már csak azért is más szerepet fog betölteni, mert a nyugat-kínai Hszincsiang tartomány közelében épül, amelyet Peking a nemzetbiztonságot fenyegető „terrorizmus, szeparatizmus és radikalizmus” legfőbb forrásának tekint – mondták a források. Megfigyelők szerint ezért a támaszpont célja egyebek közt a szélsőségesek, különösképpen az Afganisztánban is jelen lévő Iszlám Állam terrorszervezet kiképzésében részesült ujgurok Kínába történő beszivárgásának megakadályozása.
(MTI)
A kínai vállalatok uniós üzleti környezetre vonatkozó minősítése az ötödik egymást követő évben romlik. A beruházók és a kereskedők elsöprő többsége szerint az EU-s piac már se nem tisztességes, se nem nyitott.
A megválasztott amerikai elnök szerint Európának kell vezető szerepet vállalnia Ukrajna védelmében és a háború lezárásában.
Az európai akkumulátorgyártás fellegvárának szánt Northvolt összeomlása kijózanító pofon volt a merész tervek szószólóinak. A történet visszatért önmagába, a világ legnagyobb gyártója, a CATL pedig máris bejelentette, hogy új beruházásba kezd – ezúttal Spanyolországban.
Ráébredtek arra, hogy Európa nehezen tart lépést az Egyesült Államokkal és Kínával.
Az Oroszországot sújtó szankciók miatt az orosz repterek bezártak az európai légitársaságok előtt, így az Európa és Kína közötti légi forgalom a kínaiak kezébe került.
Kína új irányvonalat hirdetett: 2025-től radikálisabb élénkítő lépésekkel kívánja támogatni a növekedést. Bár a bejelentések rövid távon optimizmust hoztak a tőzsdékre, a szakértők óvatosságra intenek: a szavak mögötti valódi tettek és azok hatékonysága még mindig kérdéses marad.
„Könnyen lehet, hogy egy meghangszerelt titkosszolgálati akció keretében állt elő ez a helyzet” – jelentette ki a külügyminiszter.
Az orosz erők további előrenyomulása az elmúlt hónapok legnagyobb kudarca lenne a háború sújtotta ország számára.
