Macron: Franciaország feladata a béke biztosítása a közép-keleti térségben

Franciaország feladata a béke és a stabilitás biztosítása a közép-keleti térségben – jelentette ki Szófiában az Európai Unió és nyugat-balkáni országok csúcstalálkozója után tartott sajtóértekezletén a francia államfő. Emmanuel Macron leszögezte: Franciaország továbbra is a 2015-ben megkötött iráni atomalku fenntartása érdekében munkálkodik, bármilyen döntéseket hozzon is az Egyesült Államok. „A kérdés mindenekelőtt geopolitikai. Nem leszünk Irán szövetségesei az Egyesült Államok ellenében. Nem fogunk kereskedelmi háborút sem kirobbantani az Egyesült Államokkal Irán kapcsán, vagy ellenszankciókat bevezetni az amerikai vállalatokkal szemben” – hangsúlyozta Emmanuel Macron.

Miután Donald Trump elnök felmondta a Teheránnal 2015-ben a szankciók fokozatos feloldása fejében az urándúsítás visszafogásáról megkötött egyezményt, és az amerikai pénzügyminisztérium felújította az Iránnak kereskedő – közöttük uniós – cégeket is sújtó büntetőintézkedéseket, a Total francia vállalat bejelentette, hogy nem ír alá egy jelentős gázipari szerződést Iránnal, ha nem kap felmentést a szankciók alól az Egyesült Államoktól. Teherán közölte, hogy a kínai CNPC cégé lehet a szerződés.

Macron kijelentette: nem kényszerítik maradásra a cégeket. Hozzátette, hogy az amerikai döntés a közvetett következményei az orosz és kínai vállalatok pozíciók és a vállalataik erősödése lesz a térségben. Macron hangsúlyozta: az Egyesült Államokkal folytatott kereskedelem és Irán kérdése létfontosságú próbája annak, hogy Európa ki tud-e állni az érdekeiért. „A kereskedelem kérdésében egyértelműen fogalmaztunk. Nem lehet szó részletes tárgyalás Washingtonnal, mielőtt meg nem kapjuk az állandó felmentést” az importvámok alól – tette hozzá. 

A gázai övezeti helyzet kapcsán Macron elítélte a polgári személyek életét követelő összecsapásokat és a Hamész nyilatkozatait. Emlékeztetett, hogy Párizs a kétállami megoldást, az ott élő népek által meghatározott határok biztonságát és stabilitását támogatja, ugyanakkor ragaszkodik az erőszakról való lemondáshoz, továbbá  és Izrael biztonságának tiszteletben tartásához is. „Ebben a kérdésben széles európai konszenzus van. Még nem született hivatalos európai állásfoglalás, bár Federica Mogherini,  az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjea francia állásponttal megegyezően nyilatkozott. Az események függvényében dől el, hogy az Európai Unió határozottabban foglal-e állást a kérdésben. Megállapodtunk abban, ha szükséges, ismét találkozunk, hogy közös álláspontot fogadhassunk el” – szögezte le, utalva – nevük említése nélkül – a három országra  amelyek vétója miatt az unió nem tudott az amerikai nagykövetség Jeruzsálembe költöztetéséről szóló közös nyilatkozatot elfogadni.

A hat balkáni ország – Albánia, Bosznia-Hercegovina, Szerbia, Macedónia és Koszovó – vezetőivel tartott találkozó után a francia elnök közölte, hogy nyugat-balkáni országok számára párbeszédet és perspektívát kell  biztosítani, de óvott az elhamarkodott lépéséktől. Az EU dilemmája, hogy elegendő engedményt kínáljanak ezen országoknak,  és ily módon kivonják őket Moszkva befolyása alól anélkül, hogy elsietnék csatlakozásukat a fontos reformok végrehajtása előtt – mutatott rá az AFP francia hírügynökség. „Nem támogatom a további bővítést, amíg nem kapjuk meg a szükséges biztosítékokat, és mielőtt az érintett országok tényleges reformokat végrehajtották” – jelentette ki Macron. 

(MTI)