Nem működik a menekültek európai uniós elosztásának rendszere, az illegális migrációt meg kell állítani, hogy „garantálni tudjuk a biztonságot” – jelentette ki Sebastian Kurz osztrák kancellár kedden Bécsben az Orbán Viktor miniszterelnökkel folytatott tárgyalása után tartott közös sajtótájékoztatón. A két politikus először folytatott kétoldalú megbeszélést Kurz tavaly decemberi hivatalba lépése óta.
Sebastian Kurz hangsúlyozta, Ausztria és Magyarország „egy irányba megy” az EU külső határainak védelmében.
„Én olyan Európában nőttem fel, amelyben nincsenek belső határok, ez nagyon fontos eleme Európának. Közösen a külső határok védelméért fogunk fellépni” – fogalmazott, hozzátéve, hogy ezen javítani kell. Felhívta a figyelmet arra, hogy osztrák rendőrök is segítik a külső határok védelmét, nemcsak Olaszországban és Görögországban, hanem Magyarországon és Bulgáriában is. A néppárti politikus úgy vélekedett, az Európai Unióban nőttek a feszültségek. Ausztria híd szerepet akar betölteni - mondta ezzel összefüggésben. „Valamennyiünk érdeke, hogy együttműködjünk, Ausztria hozzá tud és hozzá is akar járulni ehhez” – tette hozzá az Európai Uniót megosztó kérdésekre, elsősorban a menekültügyre vonatkozóan. A bevándorlással kapcsolatban hozzáfűzte, új rendszert kell létrehozni, a fogadó országoknak kell eldönteniük, kiket akarnak befogadni. Hangsúlyozta, garantálniuk kell a biztonságot.
Az osztrák-magyar kapcsolatokról szólva kiemelte, hogy Magyarország "fontos szomszéd". Ausztria a harmadik legnagyobb beruházó Magyarországon – emlékeztetett. Mint mondta, voltak a megbeszélésen olyan témák is, amelyekben nem értettek egyet a magyar miniszterelnökkel. Paks II. ügyéréről és az azzal kapcsolatos osztrák fenntartásokról szólva úgy fogalmazott, az atomenergia nagyon veszélyes technológia lehet, kifogásolják az állami támogatást, amelyet szerintük felül kell vizsgálni. Megjegyezte, „ha jogsértés történik, akkor Ausztria él a jogorvoslati lehetőségeivel”. Az osztrák környezetvédelmi minisztérium a múlt héten bejelentette, Ausztria keresetet nyújt be az Európai Bíróságon a paksi atomerőmű bővítése ellen, kérve, hogy a bíróság semmisítse meg az Európai Bizottságnak a bővítést jóváhagyó döntését.