Izland keményen nekimegy a bérkülönbségnek

2018. január 02. 17:53

Izland komoly lépésre szánta el magát a nők érdekében.

2018. január 02. 17:53

Izlandon január elsejétől súlyos bírságot kockáztatnak azok a cégek, amelyek azonos munkáért kevesebb bért fizetnek a nőknek, mint a férfiaknak – adta hírül az Euronews. A vállalkozásoknak mostantól igazolniuk kell, hogy a munkatársak fizetése csak a végzettség, a tapasztalat és a felelősség alapján tér el.

Összesen 25 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Gyéressy Károly
2018. január 03. 15:52
Északon a hülyeség változatlan.
1000bocs
2018. január 03. 09:35
Annak a bérkülönbségnek, amiről már többször bebizonyosodott hogy nem létezik? Nahát. Ezek ott Izlandon tényleg nagyon unatkozhatnak.
kzs2
2018. január 03. 07:55
Az átláthatóságot támogatom, hogy az egyes pozíciókban keresetekről legyen egy publikus statisztika cégenként. Lesz meglepetés, mikor kiderül, hogy férfiak tömege között sincs bér egyenlőség. Vagy hogy kirugját xy-t, mert kiderül, hogy van diplomája, de gyakorlatilag nem tudják alkalmazni hasonló diplomával rendelkező kollégák diplomás bérsávjában. Egyszerűen azért -bár ez sokaknak elképzelhetetlen - , mert a papír mellett nincs tudás....
gudmen
2018. január 03. 02:56
az izlandiak hülyék....ilyeneket csinálnak mikor alkotmányoznak... "Első lépésként egy egynapos nemzeti konzultációt tartottak, amelyen csaknem ezer ember vett részt. A részvevőket véletlen mintavétel módszerével választották ki, így az izlandi társadalom egésze képviseltette magát: nők-férfiak, heterók-melegek, fiatalok-idősek, vegák-nem vegák az ország legkülönbözőbb pontjairól. Az egynapos gyűlés célja az volt, hogy meghatározzák azokat az értékeket, amelyek az izlandiak számára igazán fontosak. A gyűlés eredményeként sikerült egy hatalmas szófelhőt felrajzolni, amely kiinduló alapul szolgált az alaptörvényt megszövegező Alkotmányozó Tanácsnak. E huszonöt fős testületbe minden választókorú izlandi állampolgár jelöltethette magát, végül többnyire a tudományos élet különböző területeiről érkező, pártoktól független civilek nyertek mandátumot a választáson – azaz, nyertek volna: az izlandi Legfelsőbb Bíróság ugyanis – többek között az alacsony részvétel miatt – megsemmisítette a szavazás eredményét. Így, kisebb botrányok után az állampolgárok helyett végül a parlament adott megbízatást az Alkotmányozó Tanács tagjainak. A Tanács 4 hónapon át dolgozott (azért csak 4 hónapig, mert az amerikai alkotmányt is ennyi idő készítették el) különböző bizottságokban, és végül egy 700 oldalas dokumentumot terjesztett a parlament elé. A munkafolyamat azonban nyitottabb volt egy átlagos bizottsági munkánál. Minden egyes alfejezeten egy hétig dolgoztak, és bár a köztes munkaanyagokat nem hozták nyilvánosságra, mikor a bizottságon belül megszületett a konszenzus, a szöveget feltették az internetre. A netes felületen minden egyes paragrafust és bekezdést részletes magyarázattal és indoklással láttak el: ezekről minden állampolgár szabadon elmondhatta véleményét – és nem csak írásban, hanem akár egy YouTube-videóval, vagy fényképpel is. Több mint 3600 Facebook-komment és 300 levél érkezett. Külön konzultációs oldalt készítettek a fiataloknak, ahol játékos módon próbálták bevonni a 18 év alattiakat a folyamatba. Az ő véleményüket ugyanolyan komolyan mérlegelték, mint a “nagyok” oldalán megjelenőket. Mindezek ellenére a tervezet körül korántsem olyan nagy az összhang, mint ahogyan azt a konzultációs folyamat nyitottságából gondolhatnánk. A parlament idén májusban szavazott arról, hogy egyáltalán a nép elé kerüljön-e a tavaly nyáron elkészült tervezet. Az ellenzéki Függetlenségi-, illetve a Progresszív Párt az alkotmányozási folyamat nyitottságát kritizálta. Szerintük nem előzte meg eléggé komoly és széleskörű vita a tervezet megalkotását, de a júliusban ötödszörre újraválasztott izlandi elnök, Ólafur Ragnar Grímsson is várna még az új alkotmány életbe léptetésével, mivel szerinte ehhez az izlandi társadalom egészének támogatása szükséges, amelyet a jelenlegi helyzetben – látva a heves parlamenti vitákat – nem érzékel. Az Izlandi Egyetem munkatársa, Skúli Magnússon szerint egy ország alkotmánya túl bonyolult, túl komplex ahhoz, hogy egydimenziós, igen-nem válaszokkal véleményt lehessen mondani róla, ezért jelenlegi formájában ő sem tartja népszavazásra alkalmasnak a kérdést. Mégis, várhatóan végül októberben véleménynyilvánító népszavazásra kerül sor az alkotmánytervezettel kapcsolatban, amely megteremtené a lehetőséget a pénzügyi szektor feletti közösségi ellenőrzésre, és közkincsként tekintene Izland természeti erőforrásaira. Az új alkotmány a korábbinál szélesebb körben biztosítana lehetőséget népszavazás kiírására és megerősítenék az önkormányzatok szerepét is: a továbbiakban kötelező lenne egyeztetni a helyi közösségekkel minden őket érintő kérdésben. Önmagában tehát a crowdsourcing módszerek sem akadályozzák meg azt, hogy politikai csatározások martalékává váljon egy közösségileg elkészített tervezet, hiszen a konzultációs sorozat végén a politikusoknak kell dönteniük: ők mondják ki az ítéletet az új alkotmányról. Az izlandi alkotmányozási folyamat mégis példaértékű, hiszen sikerült egy olyan tervezetet megszövegezni, amely teljesen a nyilvánosság bevonásával készült, és amelynek minden egyes betűje mögött részletes indoklást, érveket és ellenérveket találhatunk.”
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!