Miért nem tudja a migráció megoldani a szegénység problémáját?

Az iskoláztatást kellene erőltetni elsősorban, mert csak arra lehet felépíteni bármilyen fejlődést. Tanulás nélkül nem megy semmi.

Van előtte még egy fontosabb kérdés: feladatunk-e megoldani a szegénység problémáját? Mármint idegen országokban. Ugye az ember csak azért vállalhat felelősséget, amire ráhatása van. Nem vállalhatok felelősséget a szomszédom eladósodása miatt, meg hogy megkapja-e az AIDS-et, mert nem én döntök az életében, hanem ő. Szerintem ezért nincs felelősségünk az afrikai stb. szegénységben. Mondhatunk nekik jó szándékú tanácsokat, de ennyi.

Ez egy minimum 6 éves videó. A minisztérium és a Mandiner persze csak most fedezte fel. Biztos csak véletlen, semmi aktuálpolitikai érdek nincsen ebben.

Nem igaz a konkluzió. A megoldás nem az, hogy ott segítsük őket, ahol laknak, hanem a felelőtlen szaporodás befejezése. Azok az emberek szaporodjanak, akik el is tudják tartani a gyermekeiket és ne azok, akik még saját magukat sem! Márpedig a segélyek ez utóbbiakat ösztönzik, mivel a segélyeket a gyerekesek kapják, hiszen szegény gyermekek nem tehetnek semmiről. Hát ők aztán nem is, de a szüleik viszont igen, és őket motiválja ez a segítő rendszer, hogy felelőtlen szülővé váljanak. Különben sem feladata és nem hatásköre egyik országnak sem, hogy az egész Föld összes országának a gondjait megoldja. Attól függetlenek az országok, egymástól is, hogy maguk irányítják a sorsukat és nem más országok irányítják őket. Így minden ország elsősorban saját magáért felelős, a saját lakosaiért, nem pedig a világ összes szegényéért. Mekkora is lenne ma a szegénység a világban 1950-es szintű népesség mellett? Hát könnyen lehet, hogy már semekkora, legfeljebb csak mutatóban lehetne találni szegényeket néhány eldugott helyen, mint leprásokat. Bezzeg amikor a sáskák szaporodnak túl, akkor senkinek nem jut eszébe segíteni rajtuk! Pedig szegény sáska gyerek sem tehet róla.