Az EU belső piacából is kilép Nagy-Britannia

Theresa May brit miniszterelnök szerint az Egyesült Királyság nem maradhat az Európai Unió egységes belső piacának tagja, miután kilépett az EU-ból. May, aki a Lancaster House-ban, a brit kormány exkluzív londoni rendezvényközpontjában tartott beszédet kedden kormánya Brexit-tárgyalási célkitűzéseiről, kijelentette azonban azt is, hogy London „a lehető legnagyobb mértékű hozzáférést” kívánja elérni az uniós belső piachoz a brit EU-tagság megszűnése után.

A kormányfő szerint a brit tagság megőrzése az egységes belső piacon azért nem lehetséges, mert az az EU-szabályok, köztük a szabad munkaerőmozgás uniós alapelveinek elfogadását jelentené, anélkül, hogy a brit kormánynak szavazati joga lenne e szabályozások alakításában. Emellett ha az Egyesült Királyság az EU egységes belső piacának tagja marad, akkor el kellene fogadnia az EU bíróságának jogi fennhatóságát is. Theresa May szerint mindezek elfogadása azt jelentené, hogy az Egyesült Királyság „egyáltalán nem is lépne ki” az EU-ból.

Theresa May szerint az Európai Uniónak sem állna érdekében, hogy „megbüntesse” Nagy-Britanniát a brit EU-tagság megszűnéséért. May alig burkoltan kereskedelmi megtorlást helyezett kilátásba ilyen „büntetés” esetére. A brit miniszterelnök, aki kedden  ismertette kormánya Brexit-tárgyalási célkitűzéseit, háromnegyed órás beszédében kijelentette: tudja, hogy az EU-ban vannak olyan hangok, amelyek „büntető jellegű megállapodást” szorgalmaznak, abból a célból, hogy más országoknak „elmenjen a kedvük” a kilépéstől.

A brit miniszterelnök  szerint azonban az EU saját magát is büntetné, mivel az uniós exportőrök ebben az esetben új vámkorlátokkal találnák szembe magukat, amikor „a világ egyik legnagyobb gazdaságának” szeretnék eladni termékeiket, veszélybe kerülnének az uniós vállalatok által a brit gazdaságban eszközölt több mint 500 milliárd font (180 ezer milliárd forint) értékű befektetések, és az EU-vállalatok elveszítenék hozzáférésüket a londoni City pénzügyi szolgáltatási központjához.

May szerint a brit EU-tagságról tartott tavalyi népszavazás megmutatta, hogy a választók az Európai Unió tagországaiból érkezők számának szabályozását kívánják, és a brit kormány ennek az igénynek eleget is tesz. Mint fogalmazott: London továbbra is szívesen látja az EU-ból érkező munkavállalókat, különösen a magasan képzett szakembereket. Hozzátette: azt szeretné, ha Nagy-Britannia a jövőben is „mágnesként vonzaná a külföldi tehetségeket, a világot formálni képes úttörőket és újítókat”.

Hangsúlyozta azonban, hogy a brit EU-tagságról tartott tavalyi népszavazáson – amelyen a többség a kilépésre voksolt – a választók azt az egyértelmű üzenetet fogalmazták meg, hogy az EU-ból Nagy-Britanniába érkező munkavállalók számának ellenőrzés alá vonását kívánják, és „mi ezt a kérést teljesíteni fogjuk”. Theresa May nem közölt részleteket arról, hogy a brit EU-tagság megszűnése után érkezők számát London milyen eszközökkel szabályozza majd. Kijelentette azonban, hogy viszonossági alapon a brit kormány garantálni kívánja a már az Egyesült Királyságban tartózkodó EU-munkavállalók jogait. (MTI)