Nagy többséggel elfogadta csütörtökön a német törvényhozás alsóháza, a Bundestag a menekültügyi reformról szóló törvénycsomagot. Eszerint például a menedékkérők kevesebb készpénzt kapnak majd és inkább természetben látják el őket, valamint a kitoloncolások idejét sem fogják előre közölni. A javaslat biztonságos országnak minősíti Koszovót, Albániát és Montenegrót. A csomagot még a Bundesratnak is el kell fogadnia.
Név szerinti szavazáson fogadta el a német törvényhozás alsóháza a kormány menekültügyi reformcsomagját. A Bundestagban 600 képviselő szavazott, ebből 475-en támogatták a csomagot. A CDU és a CSU képviselői mind támogatták a javaslatot, a szociáldemokraták közül viszont többen tartózkodtak vagy nemmel szavaztak.
A törvényhozás másik kamarája, a tartományokat képviselő Bundesrat pénteken szavaz a reformról, melynek célja, hogy felgyorsítsák a menedékjogi eljárásokat, és az elutasított kérelmezőket eredményesen kitoloncolják. Emellett azt is elősegítené a reform a tervek szerint, hogy a menekültstátuszt elnyert kérelmezők be tudjanak illeszkedni a német társadalomba.
A Bundestagban elfogadott reform a menekültügyi rendszer legnagyobb szabású átalakítása a legutóbbi – a délszláv háború miatt megindult – nagy menekülthullám révén, 1993-ban bevezetett szigorítások óta. Az új szabályok november 1-jén léphetnek érvénybe.
A Balkán biztonságos
A biztonságos származási országok körét Albániával, Koszovóval és Montenegróval bővítik. A másik három nyugat-balkáni államot – Bosznia-Hercegovinát, Macedóniát és Szerbiát – már tavaly biztonságos származási országnak minősítették. Ezeknek az országoknak az állampolgárai az esetek csaknem 100 százalékában nem kapnak menekültstátust. Ugyanakkor a besorolás nem menti fel a szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatalt (BAMF) a kérelmek részletes, a kérelmezők egyéni, személyes helyzetének tanulmányozásán alapuló elbírálása alól, és a belügyminisztérium szerint nem is gyorsítja lényegesen az eljárást.
A biztonságos származási ország besorolás révén mindössze 10 percet lehet megtakarítani az ügyintézésben, de ennél sokkal fontosabb a besorolás üzenete, az, hogy az adott ország állampolgárainak nem érdemes próbálkozniuk Németországban – érvelt a tárca még a javaslatok előkészítése idején.
Kiküszöbölik a rossz ösztönzőket
A védelemre nem szoruló embereket a német menekültügyi rendszerbe vonzó úgynevezett rossz ösztönzők kiküszöbölését szolgálja egy sor további új szabály is; csökkentik a készpénz arányát a menedékkérők juttatásaiban és legfeljebb egy hónapra előre fizetik ki, 6-ról 3 hónapra korlátozzák az ország elhagyására kötelező BAMF-határozat felfüggesztésének maximális idejét, és aki nem távozik önként, attól a szállást és az élelmet leszámítva minden juttatást megvonnak, és eltűnését megakadályozandó nem közlik előre, hogy mikor toloncolják ki.
A menekültstátus megszerzésére esélyes menedékkérők beilleszkedését szolgálja, hogy megnyitják előttük az ingyenes nyelvi és integrációs kurzusokat, amelyeken eddig csak a menekültek vagy befogadottak vehettek részt, és szélesítik munkavállalási lehetőségeiket.
A reform új alapra helyezi a menekültügy finanszírozását, a menedékjogi kérelem elbírálásáig fizetett havi 670 eurós fejkvótával a szövetségi kormány átvállalja a menedékkérők ellátásáért felelős tartományoktól a menedékkérők számának és az eljárások átfutási idejének bizonytalanságából fakadó pénzügyi kockázatot, továbbá növelik a szociális lakások építésére és a felnőtt kísérő nélkül érkező kiskorú menedékkérők ellátására, nevelésére nyújtott szövetségi támogatást.
Merkel: A tartózkodás nem opció
A szavazás előtti vitában egy időben mondott beszédet Angela Merkel a Bundestagban, és a kancellár menekültpolitikáját ellenző, a menedékkérők áradatának korlátozását sürgető bajor miniszterelnök, Horst Seehofer a müncheni tartományi gyűlésben (Landtag). A kancellár a nemzetközi összefüggésekről beszélt, kiemelte, hogy szerinte „nem túlzás Európa történelmi próbatételeként felfogni” a menekültválságot, amelynek megoldása egyszerre „nemzeti, európai (uniós) és globális” feladat.
Angela Merkel a bajor kormányfőre és más bírálóira célozva hangsúlyozta, hogy ábrándokat kerget, aki azt hiszi, hogy a digitalizáció és a globalizáció korában be lehet zárkózni. A konzervatív politikus a kormány menekültpolitikáját bíráló konzervatív képviselőkre utalva hangsúlyozta, hogy a szavazáskor „a tartózkodás nem opció”.
A bajor miniszterelnök a menekültválságból fakadó németországi gondokról, az ország egyre súlyosabb túlterheltségéről beszélt. Hangsúlyozta, hogy a bevándorlás korlátozása nélkül kezelhetetlen a menekültválság, a bevándorlás ügye pedig kizárólag a szövetségi kormányra tartozik, ezért a berlini vezetésnek kell tennie a menekültáradat korlátozásáért.
Mindenekelőtt egy „politikai nyilatkozat” szükséges „a világ nyilvánossága számára arról, hogy még egy olyan gazdag országban is vannak határai a bevándorlásnak, mint Németország”, és hogy „nem tudunk befogadni mindenkit, aki hozzánk jön” – mondta Horst Seehofer.
Berlini politikusok attól tartanak, hogy az Ukrajnából Németországba érkező férfiak számának hirtelen emelkedése csökkenti a Kijevnek nyújtott katonai támogatás iránti lelkesedést.
Külön sávba kell állnia annak, aki érintett.
Hollandia is a bevált recepthez nyúlhat.
Ez már rég nem vicc: Európa örökre megváltozott, a migráció lényegében aláásta a biztonságot Nyugat-Európában.
Innen érthető meg Hadházy Ákos tavaszi kijelentése is, amelyben úgy fogalmazott, hogy ukrán mintára Majdan-típusú felkelésre van szükség.
A Faktum elemzése szerint szeptember közepén Berlinben plakátok toboroztak önkénteseket az Ukrán Nemzetközi Légió nevében, miközben a kampány eredete és jogszerűsége homályos maradt.
Ezt a célt szolgálja az USA erőfeszítése a béke érdekében, de nem segíti az az ötlet, hogy az Európában zárolt orosz vagyonokat felhasználják Ukrajna támogatására.
