Egyelőre alacsony részvétel mellett zajlik a görög népszavazás

Történelmi jelentőségű népszavazás kezdődött vasárnap reggel Görögországban arról, hogy hajlandó-e a lakosság elfogadni a nemzetközi hitelezőknek az országgal szemben támasztott követelményeit, vagy inkább elutasítja a megállapodásért cserében feltételül szabott reformintézkedések bevezetését. A szavazás reggel, helyi idő szerint hét órakor kezdődött. A mintegy 9,8 millió választásra jogosult személy este hat óráig járulhat a szavazóurnákhoz. A referendum érvényességéhez legalább 40 százalékuknak voksolnia kell.

Teljes nyugalomban, egyelőre alacsony részvétel mellett zajlik Görögországban a népszavazás – mondta Fokasz Nikosz szociológus vasárnap az MTI-nek telefonon Athénból. Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Karának tanára szerint a görög média nem számolt be rendbontásokról, és ő is arra számít, hogy a népszavazás nyugalomban fog lezajlani.

A délelőtti órákban alacsony volt ugyan a részvétel, de minden összehasonlítás félrevezető lenne, mert Görögországban legutóbb 1974 decemberében tartottak népszavazást. Ráadásul – mondta a szakértő – befolyásolhatja a szavazási hajlandóságot az, hogy nyár van, de nem lehet a reggeli alacsony részvételből bármilyen következtetést levonni az estére vonatkozóan. Fokasz Nikosz szerint nem valószínű, hogy a részvételi arány nem fogja elérni a 40 százalékos érvényességi küszöböt.

Leadta már a szavazatát Prokopisz Pavlopulosz köztársasági elnök, és azt hangoztatta, hogy a választás eredményétől függetlenül holnap egységes Görögországban kell élniük az embereknek. Leadta a szavazatát Alekszisz Ciprasz kormányfő is. A szociológus rámutatott arra, hogy az elmúlt napokban többféle közvélemény-kutatás jelent meg, volt olyan amelyik a nemek, és volt olyan, amelyik az igenek győzelmét valószínűsítette, de a különbség minden esetben legfeljebb egy-két százalékos volt, vagyis a statisztikai hibahatáron belül mozgott. Ha négy százaléknál kisebb lesz a különbség, akkor valószínűleg csak késő éjszaka derül ki, hogy melyik tábor győz.

Fokasz Nikosz szerint önmagában a népszavazás meghirdetése is a polarizáció útjára terelte a görög társadalmat, az erős megosztottságnak pedig eleve hagyománya van az országban. Egy görög újságíró nagyon találóan azt mondta, hogy a nemmel szavazókat elsősorban a hitelezők politikájával szembeni düh, az igennel szavazókat pedig az attól való félelem mozgósítja, hogy Görögország kikerül az eurózónából vagy az Európai Unióból. A szociológus azt mondja, hogy mind a két érzelem további szembenállásnak táptalajává válhat, ezért is volt fontos a köztársasági elnök vasárnapi nyilatkozata a voks leadása után.

A szakértő szerint az országban az értelmiség is nagyon megosztott. A Ciprasz vezette Szirizának erőteljes értelmiségi hátországa volt már akkor is, amikor még kis párt volt, és a népszavazás kiírása már ezt a közösséget is megosztotta. A Szirizára szavazó értelmiségiek jelentős része is kockázatos, hibás döntésnek tartja a népszavazás kiírását, szerintük ez még rosszabb helyzetbe sodorja az országot, Athén nem ér el jobb tárgyalási pozíciót a hitelezőkkel folytatott megbeszéléseken.

Az elmúlt napokban számos európai politikus megismételte, hogy a görögök valójában az euróövezeti tagságukról szavaznak. Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök és Jánisz Varufakisz pénzügyminiszter viszont kilátásba helyezte, hogy lemond, ha a szavazók támogatják a hitelezők követeléseit. Ciprasz pénteken egy kormánypárti nagygyűlésen úgy nyilatkozott, hogy „a görögök eltökélték, hogy saját kezükbe veszik sorsukat”. "Bármi történjék is hétfőn, ez most a demokrácia ünnepe” – mondta a baloldali kormányfő, aki azt kérte a vasárnapi népszavazás résztvevőitől, hogy küldjék „a méltóság és a demokrácia" üzenetét Európának „nem” szavazatukkal. Úgy fogalmazott, hogy a görögöknek „büszke nemet” kell mondaniuk az ultimátumokra és azoknak, akik „terrorizálják” őket.

A legutóbb, pénteken közzétett közvélemény-kutatási eredmény szerint a megkérdezettek 44,8 százaléka szavazott volna igennel, és 43,4 százalékuk nemmel, ha aznap lett volna a szavazás. A határozatlanok aránya 11,8 százalék. A felmérésben részt vevők 74 százaléka azt mondta: szeretné, ha Görögország bent maradna az eurózónában, 15 százalék pedig azt, hogy nem, mert nemzeti valutát akar. Ebben a tekintetben a bizonytalanok aránya 11 százalék.