Vegyes reakciókat váltott ki az Iránnal szomszédos országokban és a muzulmán világ más országaiban az a megállapodás, amely Teherán és a hatok elnevezésű országcsoport között született kedden az iráni atomprogrammal kapcsolatban; volt olyan, amely üdvözölte, és volt, amelyik bírálta a megegyezést.
A szíriai elnök, Bassár el-Aszad gratulált legfontosabb térségbeli partnerének a megállapodáshoz. Irán legfőbb vallási és politikai vezetőjének, Ali Hamenei ajatolláhnak címzett jókívánságait a szíriai állami hírügynökség tette közzé.
Aszad a megállapodást „diadalnak” minősítette, amely szerinte egy „hatalmas fordulópontot” jelent Irán történelmében. „Biztosak vagyunk abban, hogy az Iráni Iszlám Köztársaság ezután még nagyobb lendülettel támogatja majd a nemzetek igaz ügyeit, arra törekedve, hogy béke és stabilitás uralkodjon a régióban és az egész világon” – áll a közleményben. Aszad ezzel feltehetően azon reményére utalt, hogy a szankciók feloldásával politikai és gazdasági téren egyaránt megerősödő Irán fokozott mértékben segíti majd Damaszkuszt a felkelők elleni harcában.
Aszad – csakúgy mint a szíriai rezsim nagy része – az iszlám síita ágából kialakult alavita kisebbséghez tartozik, s megfigyelők szerint nagyrészt a síita nagyhatalom, Irán katonai, anyagi és hírszerzési támogatásának köszönheti, hogy még hatalmon van.
A síiták uralta, és ugyancsak Teherán stratégiai támogatását élvező iraki kormány külügyminisztere, Ibráhím al-Dzsaafari azt húzta alá, hogy az egyezség megkötése és a megállapodásba foglalt pontok megvalósítása fontos a régió stabilitásának megteremtéséhez. Az éppen Ankarában tartózkodó Dzsaafari török kollégája, Mevlut Cavusoglu közös sajtótájékoztatójukon kijelentette, hogy az Iránnal szembeni szankciók feloldásából az egész régió gazdaságának előnye származna, és ez közvetlen hatással lenne a török gazdaságra is. A török pénzügyminiszter, Mehmet Simsek Twitter-oldalán megjelent üzenetében ugyanakkor úgy fogalmazott: a megállapodás „nagyon jó hír a török gazdaságnak”.