„Az a kérdés, hogy voltak-e tettestársak” – mondta François Hollande államfő délelőtt Brüsszelben, ahol a támadás híre érte és ahonnan azonnal visszautazott Párizsba, majd összehívta a védelmi tanács ülését. Ezen - a köztársasági elnök későbbi bejelentése szerint - a következő három napra a legmagasabb fokozatúra emelték a terrorkészültséget Rhone-Alpes régióban, ahol délelőtt a támadás történt. Manuel Valls kormányfő már korábban elrendelte, hogy erősítsék meg a régió „érzékeny” helyszíneinek védelmét.
„Az iszlamista terrorizmus ismét lecsapott Franciaországban” – mondta Manuel Valls miniszterelnök Kolumbiában, mielőtt megszakította latin-amerikai körútját és hazaindult Párizsba. Az ügyben a párizsi ügyészség terrorelhárítási részlege bűnszövetkezetben elkövetett terrorcselekmény gyanújával indított eljárást.
A francia hatóságok a 17 áldozatot követelő januári párizsi terrortámadások óta nem győzték hangsúlyozni, hogy bármikor bekövetkezhetnek hasonló jellegű iszlamista támadások. Az elmúlt hónapokban két új terrorelhárítási törvényt fogadott el a parlament, a titkosszolgálatok jogköreit megerősítő törvényről pedig két nappal ezelőtt szavazott a nemzetgyűlés.
Nicolas Sarkozy volt államfő, az ellenzéki, jobbközép Köztársaságiak vezetője és Marine Le Pen, a szélsőjobboldali Nemzeti Front elnöke is azt kérte a kormánytól, hogy vonja le a támadás következményeit, és növelje a készültségi szintet az országban. Németország és Spanyolország vezető politikusai mellett a franciaországi iszlám legfőbb politikai szervezete, a Muzulmán Vallás Francia Tanácsa is elítélte a támadást, és „egységre és szolidaritásra kérte az egész nemzeti közösséget”.
Január 7-én a Charlie Hebdo című szatirikus hetilap párizsi szerkesztőségénél 12 embert lőtt le két merénylő, másnap egy harmadik dzsihadista egy rendőrnőt lőtt agyon egy külvárosban, harmadnap pedig ugyanő túszokat ejtett egy zsidó élelmiszerboltban, és közülük négyet meggyilkolt. A kommandósok őt és a másik két, menekülésben lévő terroristát is tűzharcban megölték.