Hivatalosan is bejelentette kedden Rand Paul kentucky-i republikánus szenátor, hogy indulni kíván a 2016-os elnökválasztáson. Rand Paul „visszatérítené” az USA-t a szabadság eszméjéhez és a kormányzat korlátozásának elveihez, és azokat is megszólítaná, akik hagyományosan nem vonzódnak a republikánus párthoz.
Rand Paul kentucky-i republikánus szenátor kedden Louisville-ben hivatalosan bejelentette, hogy beszáll a 2016-os amerikai elnökválasztási küzdelembe. „Versenybe szállok az elnökségért, hogy visszatérítsem országunkat a szabadság eszméjéhez és a kormányzat korlátozásának elveihez” – közölte délelőtt a honlapján az 52 éves Paul, aki szemsebészből vált politikussá, és aki Republikánus Párt libertárius szárnyához tartozik.
Az első szenátori ciklusát töltő Paul, akit öt évvel ezelőtt az ultrakonzervatív Teadélután-mozgalom támogatásával választottak be a szövetségi kongresszusba, ígéretet tett rá, hogy szembeszáll a „washingtoni gépezettel”. Kilátásba helyezte, hogy egy alkotmánymódosítás keretében az elnökökhöz hasonlóan a kongresszus tagjainak esetében is korlátozná, hogy hányszor lehetnek újraválaszthatók ugyanarra a posztra. Megígérte, hogy elnökségének első napján leállítja a Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) „alkotmányellenes” adatgyűjtési programját.
Mint mondta, elnökként ki fogja egyensúlyozni a költségvetést, s nem akar többet költeni annál, mint amennyi befolyt. Hangsúlyozta, hogy „a munka nem büntetés” és megfogadta, hogy az ő elnöksége alatt mindenki dolgozhat majd, aki azt akarja, hogy állása legyen. A termelő vállatok esetében adócsökkentést kezdeményezett, ami arra ösztönözné az amerikai cégeket, hogy hozzák vissza az Egyesült Államokba a külföldön megtermelt, 2 ezer milliárd dollárnyi profitjukat.
Paul szavai szerint egy háborút csak úgy lehet megnyerni, ha nevén nevezik az ellenséget, amely jelen esetben nem más mint a „radikális iszlám”. (Barack Obama elnök ezt a kifejezést kerülve „erőszakos szélsőségességről” szokott beszélni.) Azt ígérte, hogy megvédi Amerikát azoktól, akik „gyűlölik az emberiséget”.
A külpolitikában Paul szerint Amerikának az erő pozíciójából kell tárgyalnia és fel kell hagynia a külföldön folytatott „országépítésekkel”, mint ahogy azzal a gyakorlattal is, hogy az Egyesült Államok kínai kölcsönből Pakisztánt támogatja. Az amerikai zászlókat égető megmozdulásokra utalva kijelentette, hogy le kell állítani azok támogatását, akik gyűlölik Amerikát. Hangsúlyozta, hogy az iráni nukleáris programról megkötendő megállapodást a kongresszusnak is jóvá kell hagynia.
Paul „más típusú republikánusként” a fiatalokat és azokat is meg kívánja szólítani, akik hagyományosan nem vonzódnak a pártjához. Ted Cruz texasi szenátor után ő a második jelentősebb republikánus politikus, aki versenybe szállt pártja hivatalos elnökjelöltségéért. A konzervatív oldalon a korábbiaknál nyíltabb végkimenetelű küzdelemre számítanak és Paul az öt legnépszerűbb republikánus aspiráns egyike. A jövő héten Marco Rubio floridai szenátor bejelentése várható.
A demokrata oldalon, ahol Hillary Clinton volt szenátor és külügyminiszter lehet majd a favorit, fajsúlyosabb jelölt még nem jelentette be indulási szándékát (A Szövetségi Választási Bizottság keddi adatai szerint Paul előtt országszerte 222-en jelentkeztek be az elnökségre.)
Rand Paul apja, Ron Paul volt texasi képviselő kétszer (2008-ban és 2012-ben) is megpróbálkozott a republikánusok hivatalos elnökjelöltségének megszerzésével. A kentucky-i szenátor politikusi pályafutásának egyik legnagyobb figyelmet felkeltő megmozdulása az volt, hogy 2013-ban a szövetségi felsőházban 13 órás obstrukciós beszédet mondott annak érdekében, hogy Obama-kormány utasítsa el amerikai állampolgárok amerikai területen drónokkal való megölését.
Paul egyébként 2016-ban az elnökválasztásban való részvétel mellett a szenátori székének megőrzésével is megpróbálkozik majd.
A népszerű republikánus influenszer gyilkosáról kiderült, hogy egy transzneművel élt együtt, és hiába republikánus a családja, ő maga régen radikálisan balra tolódott. Nem a Charlie Kirk elleni az első transzneműséggel kapcsolatos, egyben keresztényellenes merénylet Amerikában. Összefoglalónk.
Az amerikai vállalatok a harmadik legnagyobb beruházói közösséget alkotják jelenleg Magyarországon.
Az a helyzet, hogy ezekben a figurákban az eszme felülírja az emberséget, és csak azért nem akasztanak, nyaktilóznak és lövöldöznek még, mert ahhoz is gyávák. Ungváry Zsolt írása.
A Trump-párti aktivista és hívő keresztény elleni merénylet a legújabb hibbant szélsőbaloldali elméletek és az általuk hiszterizált közállapotok következménye. Charlie Kirk halálára. Szilvay Gergely írása.
Felemelő képsorokat mutattak be.
Ukrajnában is beszédtémát szolgáltatott a miniszterelnök vasárnapi előadása.
A Magyar Nemzethez is eljuttatott fotón is gyanúsan dudorodik valami az egykori vezérkari főnök kabátja alatt.
Azt gondolom, Csintalan hiába szavaz a Tiszára. Remélt boldogsága nem jön el, az álmok beteljesületlenek maradnak. Áprilisban nem fog örömében a Hősök terén bukfencezni. Horváth K. József írása.
