Megérteni az összeomlást: mi okozta a 2008-as pénzügyi világválságot?

2014. július 08. 18:07

Understanding The Crash – The Financial Crisis of 2008: Causes, Consequences, Cures címmel adta ki a gazdasági válság körülményeit elemző első kiadványát a budapesti székhelyű, konzervatív-liberális Danube Institute.

2014. július 08. 18:07

A budapesti Danube Institute – melynek igazgatója John O'Sullivan, Margaret Thatcher egykori tanácsadója – 2013 végén kezdte el működését. Az intézet első nagyobb rendezvénye volt a 2008-as nagy pénzügyi és gazdasági válság okait, következményeit és lehetséges gyógymódjait elemző konferencia, amelyet 2013 november 14-15-én tartottak Budapesten, nemzetközi előadók részvételével.

A Danube Institute most könyv formájában is kiadta a konferencia előadásait, a kiadvány szerkesztője Gerald Frost, az intézet igazgató-helyettese volt. A kötet iránt a Danube Institute alábbi elérhetőségein keresztül érdeklődhetnek.

Az Understanding The Crash első írását John O'Sullivan jegyzi, körüljárva annak a kérdését, hogy a válság mennyire tekinthető a piac és mennyire a kormányzatok válságának. A konferencián előadó Norman Lamont volt brit pénzügyminiszter (1990-1993) írásában azt fejtegeti, milyen tanulságokkal szolgálhat a 2008-ban kitört válság a számunkra, és milyen hatásokkal volt az az eurózónára és az amerikai dollárpolitikára. Peter J. Wallison, az American Enterprise Institute munkatársa a válság amerikai ingatlanügyi szabályozásra való hatását vizsgálja cikkében. A Wall Street válságban játszott szerepéről adott elő és ír a Danube Institute kiadványában Jack Hollihan, a Litchfield Capital Holdings befektetési és tanácsadó cég elnöke. Magyar részről Bod Péter Ákos közgazdász, az MNB volt elnöke és volt miniszter írt cikket a válság közép-európai hatásairól. Piotr Naimski lengyel ellenzéki politikus a gazdasági válság és a brüsszeli politika kölcsönhatásait elemzi írásában. Jiří Weigl cseh közgazdász az euró válságban betöltött szerepére koncentrál elemzésében.

A Danube Institute kiadványában Kishore Jayabalan, az Acton Institute római igazgatója a katolikus, pápai megközelítéseket, álláspontokat mutatja be cikkében. Hannes H. Gissuarson izlandi politikatudós az észak-atlanti szigetország 2008-as nagy válságát és az abból kivezető utat elemzi írásában. Az Understanding The Crash cikkeinek sorát Karlyn Bowman, az American Enterprise Institute vezető munkatársa zárja, aki a válság utóhatásait, mai következményeit veszi számba, különösen az amerikaiak kapitalizmusról alkotott véleményének változásaira.

A szerzők nagy részének végkövetkeztetése az, hogy a 2008-as válság felelősei és okai mások voltak, mint amit sokan az elmúlt években tudni véltek. Amit átéltünk, az nem a kapitalizmus, hanem a piacba való beleavatkozás válsága volt, és inkább a politikusok, mintsem a bankok voltak felelősök érte.

Összesen 66 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
nemjoe
2014. július 09. 09:01
Az elemzés konklúziója előrevetíti, hogy a (bank)RENDSZER köszöni szépen jól van, és készenáll a további fosztogatásra. Az agymosás, a tények elferdítése, gyakorlatilag a szerecsen mosdatása elkezdődött, tehát minden marad a régiben.
Civilkontroll
2014. július 09. 02:32
Az iszlám bankok vállalkozásokba fektetik az ügyfeleik pénzét és a vállalkozásokkal közösen elért haszonból vagy veszteségből részesülnek. Vagyis a pénzintézetek nem kamatot szednek, hanem kereskedelmi nyereséget érnek el, amit már engedélyez a saría. Az ügyfelek pedig megválaszthatják, mennyire kockázatos vállalkozásba akarnak beszállni. Ezek szerint ezért haragszanak a nagyorrúak az arabokra:) Elveszik a játékukat, a kamatos kamatot
Civilkontroll
2014. július 09. 02:30
Erre mit fognak lépni a "kiválasztott" bankok? Kamatmentes kölcsönökkel jöhetnek arab bankok a magyar piacra Szabó Yvette Az iszlám vallásból profitálhatnának a hitelszűkében lévő magyar vállalkozások, ha az arabok engedélyt kapnak a hitelintézeti tevékenységre. Új piacokra lépnének az iszlám bankok Európában, Ázsiában és Afrikában, miután a Perzsa-öböl menti államokban és Délkelet-Ázsiában lassult a növekedési ütemük az utóbbi években. Az iszlám bankok, amelyek vallási alapon tiltják a kamat felszámítását és a tisztán pénzügyi spekulációt, továbbra is betartanák a saría, a muszlim vallásjog előírásait. A nem muszlim ügyfelek megnyerése érdekében azonban elhagynák az "iszlám" jelzőt a nevükből, így utalva arra, hogy a banki szolgáltatások színvonalát nem szorítják háttérbe a vallási szempontok. Erről az Abu Dhabi Islamic Bank (amely Abu Dhabi International Bankra tervezi változtatni nevét) vezérigazgatója beszélt.
Akitlosz
2014. július 09. 02:29
Végső soron igen. A bankok pénzt akarnak keresni, még pedig sok pénzt. A politikusok szabják meg ennek a kereteit a törvényeikkel. A politikusok engedték a felelőtlen ingatlanhitelezést a bankoknak, ahogyan Magyarországon a devizahitelezést is. Az alapvető gond az, hogy túl sok a hitel a világban. Gyakorlatilag korlátlan mennyiségben van, csak legyen rá visszafizetőképes kereslet. Olyan nem létezik, hogy valaki azért ne kapjon hitelt, mert éppen elfogyott a bank hitelezni való pénze. Nem a pénzből lesz ugyanis a hitel, hanem a hitelből a pénz. A másik fontos ok a 2008-as válság kirobbanásában, ami persze nem igazán hangoztatott információ, mert hát nem tiszta ügy ugye, hogy a válság előtt a mexikói drogkartellek kivonták a pénzüket az amerikai bankokból, ami áthidalhatatlan likviditási válságot okozott az érintett bankokban miközben ugye nagyban fújták az ingatlanlufit a hitelezésükkel. Fekete, szürke pénzek nélkül a fehér gazdaság sem igen tud szárnyalni.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!