Az EU készíti az oroszok elleni szankciókat

A diplomata szerint az EU vasárnap várhatóan nyilatkozatot ad ki az általa eleve jogellenesnek minősített referendumról. Másnap, hétfőn, amikor az uniós országok külügyminiszterei tanácskoznak Brüsszelben, valószínűleg döntenek arról, hogy uniós beutazási tilalommal, valamint vagyonbefagyasztással sújtanak olyan orosz személyeket, akik felelősséget viselnek az Ukrajnával szemben elkövetett orosz agressziós cselekményekért.

A névtelenséget kérő forrás hangsúlyozta, hogy a tagországok között egyelőre nem született megállapodás arról, mennyire legyen széles a szankciós intézkedésekkel sújtott oroszok köre. Szerinte azt senki nem akarja, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnököt is rátegyék a listára. Abban azonban még – tette hozzá – vita van, hogy magasabb rangú, kormányzati személyiségeket vagy inkább alacsonyabb beosztású vezetőket szankcionáljanak, kisebb vagy nagyobb számban.

Az EU-szankciók jellemző módon nem annyira büntető jellegűek, hanem a megelőzés, figyelmeztetés célját szolgálják – jegyezte meg a forrás, hangsúlyozva, hogy az unió nyitva szeretné hagyni Moszkvával a tárgyalás lehetőségét, el akarja kerülni a gazdasági háborút. Ha ugyanis az kitörne – mondta –, az uniónak gondoskodni kellene a kieső orosz energiaszállítások pótlásáról.

A névtelenségéhez szigorúan ragaszkodó forrás elmondta: az uniós álláspont abban a tekintetben sem kristályosodott még ki, hogy már önmagában a krími népszavazás megtartását olyan lépésként értékeljék-e, amelyre kemény választ kell adni, vagy pedig csak azt tekintsék a „vörös vonal átlépésének”, ha Oroszország a referendum nyomán ki is mondja a Krím bekebelezését. Ha ezt nem teszi, hanem a referendum eredményének birtokában tárgyalási készséget mutat a „kontakt csoporttal”, akkor egyes uniós országok szerint ehhez célszerű nyitott módon viszonyulni. Mások azt hangsúlyozzák, hogy végképp tűrhetetlen lenne, ha az orosz invázió a Krímről továbbterjedne olyan kelet-ukrajnai területekre – Donyeck, Harkiv térségére -, ahol jelentős arányú az orosz kisebbség.

A hivatalos nyilatkozatok szintjén ugyanakkor az unió a krími orosz agressziót is határozottan elítéli, és követeli az orosz csapatok visszavonását. Más kérdés, hogy jelenleg nincs hatékony eszköze ennek a követelésnek az érvényesítésére.

Mindennek fényében elképzelhető, hogy az EU a március 6-i csúcstalálkozón elfogadott háromlépcsős megközelítésnél is árnyaltabb, több fokozatot tartalmazó szankciós menetrendet dolgoz ki arra az esetre, ha az oroszok nem hagynának fel ukrajnai agressziós cselekményeikkel.

A Bild című német lap brüsszeli és washingtoni diplomáciai forrásokra hivatkozva azt írta: hétfőn beutazási tilalmat rendelhet el az EU és az Egyesült Államok Putyin környezetének több tagja, valamint orosz politikusok és gazdasági vezetők ellen. szerint amennyiben az ukrajnai Krím félsziget Oroszországhoz csatolásáról döntenek a vasárnapi népszavazáson, Washington és Brüsszel már másnap kitiltja többek között Szergej Ivanovot, a Kreml hivatalvezetőjét, Szergej Sojgu védelmi minisztert, Alekszandr Bortnyikovot, a Szövetségi Biztonsági Szolgálat vezetőjét és Nyikolaj Patrusevet, a nemzetbiztonsági tanács titkárát. Beutazási tilalmat rendelnek el Putyin három befolyásos tanácsadója, a Kreml főideológusaként számon tartott Vlagyiszlav Szurkov, valamint Alekszej Puskov és Szergej Glazjev ellen is.

Washington és Brüsszel listájára az elnök közvetlen környezetének nyolc tagja mellett felkerült még a Gazprom gázipari társaság és a Rosznyeft olajvállalat vezetője, Alekszej Miller és Igor Szecsin is, továbbá Alekszandr Vitko, a fekete-tengeri flotta parancsnoka, Dmitrij Kiszeljov, a RIA Novosztyi hírügynökség helyébe lépett Oroszország Ma nevű új médiaholding vezetője és Vlagyimir Zsirinovszkij, a populista Liberális Demokrata Párt elnöke.

A listát John Kerry amerikai külügyminiszter és Catherine Ashton, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője irányításával állították össze. A beutazási tilalom elrendeléséről az EU részéről a tagállami külügyminiszterek hétfői ülésén dönthetnek.