Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök, eddigi álláspontját megváltoztatva, kész akár negyven palesztin foglyot elengedni még a palesztin-izraeli tárgyalások előtt – írta washingtoni forrásokra hivatkozva csütörtökön a Maariv című izraeli napilap.
Izrael felajánlotta, hogy kész szabadon bocsátani az egyezkedés újrakezdése előtt akár negyven olyan, az 1993-as oslói egyezmény előtt bebörtönzött palesztin foglyot, akiknek „vér tapad a kezéhez”, és ehhez a másik oldalnak nem kell elköteleznie magát a tárgyalások mellett. A lap szerint Netanjahu és John Kerry amerikai külügyminiszter Mahmúd Abbász palesztin elnök válaszára vár, és pozitív válasz esetén Jeruzsálem már a közeljövőben, a kedd óta tartó ramadán böjti hónap idején megteszi a gesztust, hogy ezzel bizonyítsa tárgyalási szándékának komolyságát. A továbbiakban a békefolyamat újraindulása esetén újabb 104 rabot készek hazaengedni az izraeli börtönökből.
A szabadlábra kerülő idős és beteg foglyok a Sin Bét, az izraeli belbiztonsági szolgálat szerint nem jelentenek veszélyt a zsidó államra, de – szemben Abbász nyilvánosságra került követelésével – nem lesznek köztük izraeli állampolgár arabok és kelet-jeruzsálemiek. Abbász korábban elutasított egy izraeli-amerikai ajánlatot hatvan rab elengedésére kéthavonta, húszas részletekben. Az első csoport hazatérését a tárgyalások kezdetéhez időzítették volna.
A Maariv szerint az amerikaiaknak az utóbbi időkben sikerült meggyőzniük Netanjahut, hogy szakítson eddigi politikájával, amely szerint csak válaszlépésekért és csak a tárgyalások megkezdésekor tesz engedményeket. Az új ajánlat szerint Netanjahu Abbászt palesztin bírálóival szemben megerősítve az esetleges tárgyalások időpontjától függetlenül kész elengedni rabokat, hogy ezzel nyomást gyakoroljon a palesztin politikus tárgyalóasztalhoz ültetése érdekében.
Ami tizenhárom év alatt nem, az tizenhárom nap alatt sikerült: iszlamista felkelők megdöntötték Bassár el-Aszad hatalmát Szíriában. Korábban hatszázezer ember halt meg a polgárháborúban, a véreskezű elnök kitartott, most azonban rendszere elvesztette külső és belső támasztékait.
Háfez al-Aszad 1971-től 2000-ben bekövetkezett haláláig volt Szíria kegyetlen kormányzója.
Egy csapásra megsemmisült a szíriai haditengerészet maradéka.
Ez történik Szíriában: a megbuktatott rezsim képviselőivel is tárgyalt az átmeneti kormány vezetője, az amerikaiakat viszont ő sem szereti...
Heti háromszor kell a bíróságon megjelennie a háborúban álló Izrael vezetőjének.
Több tucat légicsapást hajtott végre az izraeli légierő Szíriában, köztük a fővárosban, Damaszkuszban is.
Nincs himnusz, nem nyilatkozhatnak, be sem tehetik a lábukat a vegyes zónába...
Amióta a FIFA hivatalosan is bejelentette, hogy a 10 év múlva sorra kerülő világbajnokságra a közel-keleti országban kerül sor, máris grandiózus tervekről hallani.
