Robban-e a puliszka?
A legjobb politikai barométer a világban a román politika mozgása: ahová áll, ott mindenképpen fordulat várható.
Tisztújító küldöttgyűlést tart június 22-én Marosvásárhelyen a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) – derült ki Izsák Balázs SZNT-elnöknek az MTI-hez vasárnap eljuttatott körleveléből.
A dokumentum szerint a gyűlésnek kiemelten kell foglalkoznia a közigazgatási átalakítás veszélyeivel, és elő kell mozdítania az együttes székelyföldi fellépést Románia kormányának jelenlegi tervezetével szemben. Romániában a kormánypártok a jelenlegi fejlesztési régiókat akarják közigazgatási rangra emelni, így a többségében magyarok lakta történelmi Székelyföld (Hargita, Kovászna és Maros megye egy része) három román többségű megyével alkotna közös régiót, amelyben a magyarság számaránya a 30 százalékot sem érné el. A küldöttgyűlésnek – az elnök összehívó levele szerint – szorgalmaznia kell az erdélyi összefogást egy olyan európai mozgalom kibontakoztatásáért, amely Európa nemzeti, nyelvi, kulturális sajátosságokkal rendelkező régióinak érdekeit, regionális identitását védené, és az Európai Unióban megteremtené a régiók közti tényleges egyenlőséget és a regionális kultúrák fenntarthatóságának feltételeit.
Izsák Balázs emlékeztetett rá, hogy a Székely Nemzeti Tanács négyéves időszakra választja elnökét, többes jelöleléssel, titkos szavazással, a jelenlevők abszolút többségével, a székely székek jelöltjei közül. Elnökjelöltet a széki tanácsok állíthatnak. Minden egyes széknek joga van az elnökválasztó gyűlést megelőzően egy jelöltet állítani. A széki jelölteket a széki székely tanácsok határozatképes, szabályosan meghirdetett ülésein jelölik ki.
A Székely Nemzeti Tanács a „Székelyföld őshonos közösségének, a székelységnek a közképviseleti testületeként” határozza meg magát. A 2003-ban alakult, jogi személyiséggel nem rendelkező civil szervezet legfőbb célkitűzése a Székelyföld területi autonómiájának megteremtése, amelyért mozgalmi eszközökkel lép fel. Legutóbb idén március 10-én Marosvásárhelyen szervezett demonstrációt a Székely szabadság napja elnevezéssel, amelyen a kezdeményezők szerint harmincezren, a hatóságok szerint 6-7 ezren vettek részt. A tüntetők által közfelkiáltással elfogadott, a Székelyföldnek autonómiát követelő petícióra az SZNT nem kapott választ a román kormánytól.