Utolsó hajrában az amerikai elnökjelöltek

„Holnap van a választás, és még mindig nem tudjuk, hogy ki győz majd" – írta a The Washington Times hétfői számában John Zogby, a Zogby Poll közvélemény-kutató intézet alapítója. Zogby rámutatott, hogy a jelöltek között az országos támogatottságban holtverseny alakult ki, a választást eldöntő billegő államok közül a legfontosabbakban pedig Barack Obama elnök vezet a republikánus kihívójával, Mitt Romneyval szemben, de „nem annyival, hogy biztonságban legyen”. Zogbyt megelőzően, a hétvégén egy másik neves közvélemény-kutató, Scott Rasmussen ismerte el, hogy képtelen biztonsággal prognosztizálni a választások kimenetelét. A felmérések átlagával számoló RealClearPolitics szerint Obama hétfő délelőtt országosan 0,4 százalékponttal vezetett és a 12 csatatérállam közül 10-ben nála volt az előny, igaz, némelyikben csak egy hajszállal. Romney a kimutatások szerint csak Floridában vezetett 1,4 és Észak-Karolinában 3 százalékponttal.

A legkritikusabbnak tekintett csatatérállam Ohio: ennek a 18 elektort delegáló államnak az elhódítása nélkül republikánus elnökjelölt még nem nyert választást, Romney ezért hétfőn – az általános választások megnyeréséért folytatott kampányának keretében immár 44. alkalommal – is felkeresi Ohiót.  Az állam meghódítása mindkét fél számára kulcsfontosságú ahhoz, hogy az egyes államokban elért eredmények alapján felálló, 538 fős elektori testületben megszerezze a győzelemhez szükséges 270 elektori szavazatot. Ohióban a RealClearPolitics szerint Obama 2,9, Iowában (6 elektori szavazat) pedig 3 százalékponttal vezet. Ha az elnök, a hagyományosan demokrata hátországnak számító államok besöprése mellett ebben a két billegő államban  is nyerni tud, akkor a választás megnyeréséhez elegendő lenne számára maga mellé állítani még egy kisebb csatatérállamot, például Nevadát (6 elektor), ahol 2,8 ponttal vezet. A számítás gyenge pontja a The Washington Post szerint az, hogy az elnök előnye az említett három államban sehol sem haladja meg a statisztikai hibahatárt.

A választásokkal kapcsolatban dúl a jogászok háborúja. Floridában a Demokrata Párt helyi szervezete nyújtott be keresetet annak érdekében, hogy meghosszabbíttassa a személyesen gyakorolt korai szavazás lehetőségét, amit az állam republikánus vezetése 14-ről 8 napra csökkentett. A demokraták szerint a korlátozás miatt számos választó nem tudta leadni a voksát. A helyszín kritikus, mert a 2000. évi elnökválasztást mindössze 537 floridai szavazat döntötte el George W. Bush javára. Ohióban a republikánusok pereskednek egy, az irányításuk alatt álló államban a választási tisztségviselők számára kiadott direktíva védelmében. Ennek értelmében semmisnek kellene minősíteni több ezer ideiglenes szavazatot. (Ideiglenes szavazat leadása abban az esetben lehetséges, ha a szavazópolgár személyazonosságával vagy jogosultságával kapcsolatban kérdés merül fel, de azt a későbbiekben tisztázni lehet.) A The New York Times szerint a republikánusok várhatóan „választási csalások” – a személyazonosság nem megfelelő igazolása, a szavazógépek szándékosnak mondott „tévedései”, – a demokraták pedig a „választójog korlátozása” – a személyazonosság igazolásának követelménye és a szavazás lehetőségeinek korlátozása – miatt fognak eljárásokat kezdeményezni.