Magyarország jól áll az ázsiai kapcsolatokért folytatott versenyben

Az új helyettes államtitkár emlékeztetett arra, hogy a magyar diplomácia fő irányai továbbra is a nemzetpolitika, a közép-európai térségpolitika és az aktív részvétel az euroatlanti integrációban. Ezeket egészíti ki 2010-től a globális nyitás politikája, amelynek célja, hogy erősítse Magyarországnak az euroatlanti térségen kívüli régiókhoz fűződő kapcsolatait. Hozzáfűzte: fontos feladat az is, hogy „ráirányítsák a magyar civil szféra és a gazdasági élet szereplőinek figyelmét” arra, hogy Magyarország miként növelheti súlyát a nemzetközi kapcsolatokban.

Takács Szabolcs arról is beszélt, hogy a rendszerváltozást követő 15 évben elsősorban az euroatlanti integráció megvalósítására összpontosított a magyar külpolitika, az Európán kívüli régiók nem élveztek kiemelt figyelmet. Napjainkban azonban az ázsiai térség jelentősége egyre nő mind politikai, mind gazdasági értelemben, a jelenlegi globális pénzügyi-gazdasági válság sem érintette őket olyan súlyosan. Mindezt nem lehet figyelmen kívül hagyni, így Magyarországon is felmerült az intenzívebb kapcsolatépítés igénye az ázsiai országokkal – mondta.

Úgy látja, Magyarországnak reagálnia kell a globális folyamatokra. A közép-európai országok együttműködnek a kapcsolatépítésben az ázsiai országokkal, de versengenek is egymással az ebből nyerhető gazdasági előnyök kiaknázásáért – közölte. Hangoztatta, Magyarország jól áll ebben a versenyben, hiszen például Lengyelországhoz hasonló súlyt képvisel az Ázsiát Közép-Európához fűző kapcsolatokban. A globális nyitás legsikeresebb, leglátványosabb iránya az ázsiai térség, Magyarország eredményesen építi kapcsolatait Kínával, Japánnal, a Koreai Köztársasággal, Indiával és az ASEAN (Délkelet-ázsiai Országok Szövetsége) országaival – mondta az államtitkár.