Ismét baloldali elnöke van Franciaországnak

A szavazatok 91 százalékának feldolgozottsága után a hivatalos eredmények szerint a szocialista Francois Hollande 51,56 százalékkal megnyerte a francia elnökválasztást. A konzervatív Nicolas Sarkozy leköszönő államfő 48,44 százalékot ért el az elnökválasztás vasárnap tartott második fordulójában. A mintegy 46 millió francia állampolgár 81,14 százaléka adta le szavazatát vasárnap este 8 óráig, 16,5 millióan szavaztak Hollande-ra, egymillióan kevesebben Sarkozyre, s kétmillióan érvénytelen szavazatot adtak le. Francois Hollande-dal 17 év után tér vissza a francia baloldal a hatalom élére. Hollande az V. köztársaság hetedik köztársasági elnöke és a második baloldali államfője Francois Mitterrand (1981-1995) után. Sarkozy 1981 óta az első francia elnök, akit nem választottak újra, egyben 2009 óta az eurózóna tizenkettedik állami vezetője, akit leváltottak.

A francia elitképzőn, az ENA-n végzett 57 éves Hollande 11 éven át irányította a Szocialista Pártot (PS), Correze megyében többször is képviselőnek választották, de kormánytag soha nem volt. Államfőként a rekordméreteket öltő, több mint tíz százalékos munkanélküliség, a deficit és az államadósság lefaragása lesz a legfőbb feladata, valamint kezelnie kell a franciáknak a Brüsszel által megkívánt strukturális reformokkal és megszorításokkal szembeni, egyre növekedő elégedetlenségét is.

„A franciák ezen a május 6-án a változásra szavaztak azzal, hogy engem választottak meg köztársasági elnöknek” – mondta Hollande a választási székhelyének számító Tulle városában. Hozzátette: „Azoknak a választóknak, akik nem nekem adták szavazatukat, azt üzenem, hogy én mindenki elnöke leszek”. „A hazánk jövőjéért felelős politikusként azt is érzékelem, hogy most Európa minket néz” – fogalmazott az új francia elnök, aki „biztos abban, hogy az európai országokban megválasztása megkönnyebbülést és azt a reményt jelenti, hogy a megszorítás nem lehet többé végzetszerűség”. Hozzátette: „Az én küldetésem mostantól az, hogy a növekedés, a munkahelyteremtés, a prosperitás, röviden a jövő dimenzióját adjuk meg az európai építkezésnek”.

Egy európai és „talán világmozgalom” kezdeteként értékelte Hollande választási győzelmét hétfő hajnalban a párizsi Bastille téren több tízezer híve előtt tartott rövid beszédében. „Többek vagytok, mint egy nép, amely változást akar. Ti már egy mozgalom vagytok, amely mindenhol ébredezik Európában és talán a világon is a mi értékrendünkkel, vágyainkkal és a változás iránti követeléseinkkel. Köszönet, köszönet, köszönet” – mondta Hollande, akire órákon át türelmesen várt a hatalmas ünneplő tömeg. A szocialista jelölt ugyanis az ország közepén található választási székhelyén, Tulle városában várta meg a választás eredményét, ahol szintén hatalmas tömeg ünnepelte. Ott tartott beszéde után repülővel indult a fővárosba. „Emlékezzetek majd egész életetekben erre a Bastille téri összefogásra, amely kedvet kell, hogy adjon más népeknek is Európában a változáshoz” – fogalmazott. Megismételte, hogy az európai vezetőkön kívül szerinte más európai népek is azt remélik, hogy a franciaországi változásokkal véget érnek a megszorítások Európában. Hollande arra kérte a baloldali tömeget, hogy maradjon aktív a következő hetekben is, és „adjon parlamenti többséget a köztársasági elnöknek”. 

A német kormány szoros együttműködést ígért az új francia elnöknek. A német kancellár telefonon gratulált az új szocialista francia elnöknek és meghívta Berlinbe, aki ígérte, hogy beiktatása után el is utazik hozzá. Hollande már korábban jelezte, hogy első útja Berlinbe vezeti annak érdekében, hogy meggyőzze a német kancellárt a márciusban elfogadott európai stabilitási paktum módosításáról. A szocialista politikus a fiskális paktumot kiegészítené egy, a gazdasági növekedést elősegítő passzussal. David Cameron brit miniszterelnök és más európai vezetők mellett az Európai Bizottság elnöke is üdvözölte a franciaországi elnökválasztás győztesét, s meggyőződését fejezte ki, hogy számíthat a szocialista politikusra az európai integráció előmozdításában és Európa gazdasági növekedésének újraindításában. Barroso méltatta a távozó francia államfőt, Nicolas Sarkozyt is, aki „az euró egyik szenvedélyes védelmezője és partnereinek, köztük az EU-bizottságnak a támogatásával az új európai gazdasági kormányzás egyik építője volt”. Szintén gratulált Hollande-nak Barack Obama, aki egyben meghívta az új francia elnököt egy kétoldalú találkozóra a Fehér Házba. Obama ugyanis szeretne szorosan együtt dolgozni Hollande-dal és kormányával a nehéz gazdasági és biztonsági kérdéseken.

A 2007-ben elsöprő győzelemmel megválasztott Sarkozy öt év alatt minden idők legnépszerűtlenebb köztársasági elnökévé vált. Az 57 éves politikus vasárnap este harminc éves politikai karrierje legnagyobb vereségét szenvedte el. A leköszönő államfő arról biztosította a kormányzó jobbközép Népi Mozgalom Uniójának vezetőségét, hogy nem ő fogja vezetni a nemzetgyűlési választások előtt a párt kampányát. Később, hívei előtt tartott beszédében utalást tett arra, hogy a jövőben „másfajta feladat” várja, de azt nem mondta ki egyértelműen, hogy visszavonul a politikától. 

A francia elnökválasztás eredményét kommentálva londoni pénzügyi elemzők úgy vélekedtek, hogy további költségvetési megszorításokat ellenző politikusok térnyerése zajlik szerte Európában, ami rövid távon jót tehet a valutauniós növekedési kilátásoknak, ám veszélyes fordulatot is eredményezhet az euróövezeti adósságválságban. Douglas McWilliams, a Centre for Economics and Business Research (CEBR) vezérigazgatója szerint a megválasztott francia elnök, Francois Hollande mérsékelni fogja a választási kampány során hangoztatott költségvetési kiadásnövelő terveit, és majd arra fog hivatkozni, hogy „amikor betekintett a könyvekbe, rosszabb gazdasági helyzetet talált, mint amilyenre számított”. A CEBR vezérigazgatója szerint ugyanakkor Hollande-nak már nehezebb lesz visszalépnie attól a tervétől, hogy az évi egymillió eurónál többet keresőkre 75 százalékos személyi jövedelemadót vet ki.

Jonathan Loynes, a Capital Economics európai főközgazdásza már Hollande első fordulóbeli győzelme után adott értékelésében kiemelte azt a véleményét, hogy a franciaországi választási eredmény – csakúgy, mint a holland kormány összeomlása – mutatja az erősödő ellenállást a tagállami költségvetések egyre feszesebbre húzásának stratégiájával szemben. Loynes szerint ez a folyamat ugyan javíthatja az euróövezet növekedési kilátásait, viszont több módon is mélyítheti az euróövezeti adósságválságot. A Capital Economics vezető londoni elemzője szerint mindemellett a megszorításokkal szembeni erősödő ellenállás miatt a „lázadó” országok összeütközésbe kerülhetnek Németországgal, és ez tovább gyengítheti Németország „máris lanyhuló” készségét az eladósodott valutauniós országok további támogatására. A ház európai főközgazdásza szerint ráadásul a franciaországi és hollandiai fejleményekből következtethetően már nem csupán néhány kis perifériális eurógazdaság vonakodik a költségvetési fegyelem betartásától, és az, hogy már a központi eurógazdaságokban is erősödik az ellenállás a szigorral szemben, növeli az euróövezet „nagyobb méretű” felbomlásának veszélyét.

Hollande győzelmét a teljes francia sajtó, még a jobboldali lapok is üdvözölték. A Le Figaro, amely a kampányban nyíltan Sarkozyt támogatta, szerkesztőségi cikkében a többség akaratának kifejezéseként üdvözölte az új elnököt. A lap ugyanakkor üdvözölte a leköszönő államfő által elindított reformokat. A szintén jobboldali Atlantico hírportál nyitólapján is sok sikert kívántak Hollande-nak. A Libération szerekesztőségi cikkében arról írt, hogy végre bezárult az a zárójel, amely azt feltételezte, hogy nem lehet többé baloldali elnöke Franciaországnak. A lap szerint a franciák a reményt választották. A Le Monde újságírói által alapított Mediapart.fr hírportál szintén örült Sarkozy távozásának: „Végre felszabadultunk! A sarkozyzmus veresége megszabadítja az országot a populista és idegengyűlölő kilengéseitől!” – írták. Más lapok azonban az új francia elnökre váró feladatokra figyelmeztettek.

Frissítés

A végleges hivatalos adatok szerint a szocialista Francois Hollande 51,62 százalékkal nyerte meg a francia elnökválasztást. A konzervatív Nicolas Sarkozy leköszönő államfő a voksok 48,38 százalékát szerezte meg. A mintegy 46 millió francia állampolgár 81,34 százaléka, 37 millióan szavaztak. Rekordméretű, 2,1 millió választópolgár szavazott érvénytelenül, illetve adott le üres szavazólapot, így tiltakozva a jelöltek ellen.