Óriási a nyomás az ukránokon, hogy csináljanak végre valamit, Kijevnek muszáj volt villantania a hazai és a nemzetközi közvélemény előtt, ahogy a nagy ellentámadást sem fújhatják már le; más kérdés, hogy ez hosszabb távon mit fog hozni egy újabb bahmuti vérszivattyún túl. Somkuti Bálintot kérdeztük.
A Mandiner olvasói emlékezhetnek: hétfőn behatolt egy ukrán kötelékbe tartozó diverzáns és felderítőcsoport az oroszországi Belgorod megye Grajvoroni járásának területére. Az úgynevezett Szabad Oroszország Légió harcosai ukrán közlések szerint „felszabadították” a határ közelében lévő Kozinka városát.
Rögvest megindultak a találgatások, hogy mire volt jó ez az egész ebben a helyzetben, amikor kérdéses az ukránok felkészültsége egy valódi támadásra, ugyanakkor a vihar előtti csend állapota lengi be a frontokat.
Alapvetően három nézőpont kezdett formálódni a történtek kapcsán.
Ezek a következők:
Somkuti Bálint, az MCC Geopolitikai Műhelyének kutatója szerint mindhárom megközelítésben van igazság. A szakértő emlékeztet: nemrég ugyanez az emigráns oroszokból álló, Putyin-ellenes különítmény hajtott végre már dróncsapást ugyancsak a határ menti Brjanszk és Belgorod területén, márciusban pedig már egyszer ők maguk is behatoltak orosz területre, ahol elfoglaltak egy vidéki postát. Korábban arról is írtunk, kikből is áll ez a furcsa, Putyin-ellenes orosz különítmény:
Ugyanakkor rámutat: Kozinka közvetlen a határon van, a betörésben pedig mindössze két harckocsi, egy gyalogsági jármű és mintegy 70-80 ember vett részt, három, határ menti településre jutottak be, Kozinka pedig azért lehetett fontos, mert városi rangot visel, tehát innentől elmondhatják, hogy elfoglaltak (bocsánat: felszabadítottak) egy orosz várost.
Erre az orosz fél terrorellenes művelet bejelentésével válaszolt, ez nagyjából annyit tesz, hogy odamennek, és házról házra járva kiszűrik a diverzánsokat, elsősorban nem is a hadsereg, hanem a belügy megfelelő alakulatai – sorolja a következményeket Somkuti, aki szerint
Hogy mennyire tudnának sikeresen lekötni orosz erőket, már megválaszolt kérdés: az orosz légifelderítés a nagyobb ukrán csapatmozgásokat látja, nem fog értelmetlen méretű erőket odarendelni egy ilyen portya elhárítására.
„Ezek a kisebb szurkálódások a nemzetközi és a hazai közvéleménynek szólnak, hogy nem csak hátrálunk, néha előre is tudunk törni” – fogalmaz a szakértő. Ugyanez igaz nagyban is:
„akkora a nyomás belülről és kívülről is, hogy muszáj lesz támadniuk.
És készülnek is rá az ukránok: tél óta nagyon komoly kiképzés folyik, 50-60 ezer embert vontak össze, köztük tengerészgyalogos és ejtőernyős alakulatokat, ami logikus, hiszen se tüzérségben, sem harckocsikban nem tudják felvenni a versenyt az oroszokkal, nem kaptak annyi támogatást, ezért a klasszikus gyalogos beszivárgó támadás várható, amire ideális Bahmut – a gond csak, hogy az oroszok pontosan erre számítanak, úgyhogy ha ez bekövetkezik, megint óriási veszteségek lesznek”.
Más kérdés, hogy milyen hatást váltanak ki ezzel. Somkuti szerint a gond, hogy az ilyen szurkálódó támadások, vagy akár komolyabb tüskék az orosz medve körme alá – mint a kercsi híd elleni támadás – otthonra, az ukrán és a nemzetközi közvéleménynek ugyan erős üzenetet hordoznak, de az orosz társadalmat tovább hergelik, és felébresztik bennük a honvédő ösztönöket.
„Az oroszok olyanok mint a téli álomból lassan felébredő medve, amelyik, ha tényleg felkel, kevesen tudnak vele szembeszállni;
a szurkálódás rövid távú stratégia, a válaszcsapás sokkal erősebb lesz” – vélekedik a szakértő, aki felidézi, hogy a Kercs elleni támadást az ukrán infrastruktúra elleni brutális válaszcsapás követte orosz részről. Most pedig a kozinkai kalandra feleletképpen jöhet erre válaszul akár egy szőnyegbombázás is Ukrajna határ menti részein, elsősorban persze katonai létesítmények ellen, de
„Ennek a támadásnak pusztán propagandaértéke volt – de az orosz fél is profitálhat belőle, hiszen az, hogy nem is a hadsereg reagál rá, legalábbis hivatalosan, hanem a rendőrség terrorelhárítói, szintén erős üzenet” – teszi hozzá.
Az ukránok eddig letagadták az összes ilyen akciót, most azonban a felvételeken látható egyik harckocsin ott virít a jelzésük; talán szándékosan, talán nem; Somkuti szerint most nagyobb az esély, hogy felvállalják hivatalosan is, hogy közük volt a támadáshoz, mint a korábbi esetekben. Egy apró érdekesség még szerinte, hogy az orosz diverzánsok már nehéztechnikát is kaptak, a korábban szedett-vedett csapatra tehát eggyel komolyabban tekinthet a kijevi vezetés is.
De ettől még ez nem több, mint három harckocsi és nyolcvan ember három határmenti kistelepülésen.
***
Nyitókép: Twitter-fotó
Hatályba lépett a Mercosur-megállapodás; Ukrajna csak teljes jogú EU-tagsággal éri be; Lengyelország látná el a magyarokat LNG-vel; ezek voltak a pénteki nap legolvasottabb cikkei.
Óriási haderőreformot jelentett be az ukrán elnök.
Tovább rontotta kilátásait az ukrán nemzeti bank.
Csak úgy tud kivételezni Kijevvel az Európai Unió, ha saját érdekeivel fordul szembe.
Az ukrán külügyminiszter szerint csupán egy újabb manipulációs kísérletről lehet szó.
A kijevi politikusok nem viselik jól, hogy Ukrajna lekerült a napirendről Washingtonban.
Igen, az identitáspolitikának továbbra is nagy jelentősége van, aminek egyik legfrissebb példája Zohran Mamdani sikere. Hajdú Tímea írása.
Kiváló alkalom ez a helytartónak, hogy folytassa a már bevált influenszer-politizálást.
