Drámai fordulatra készül Putyin: a fegyverszállító országoknak üzent
Az orosz elnök egy televíziós beszédében jelentette be a döntését.
Óriási a nyomás az ukránokon, hogy csináljanak végre valamit, Kijevnek muszáj volt villantania a hazai és a nemzetközi közvélemény előtt, ahogy a nagy ellentámadást sem fújhatják már le; más kérdés, hogy ez hosszabb távon mit fog hozni egy újabb bahmuti vérszivattyún túl. Somkuti Bálintot kérdeztük.
A Mandiner olvasói emlékezhetnek: hétfőn behatolt egy ukrán kötelékbe tartozó diverzáns és felderítőcsoport az oroszországi Belgorod megye Grajvoroni járásának területére. Az úgynevezett Szabad Oroszország Légió harcosai ukrán közlések szerint „felszabadították” a határ közelében lévő Kozinka városát.
Rögvest megindultak a találgatások, hogy mire volt jó ez az egész ebben a helyzetben, amikor kérdéses az ukránok felkészültsége egy valódi támadásra, ugyanakkor a vihar előtti csend állapota lengi be a frontokat.
Alapvetően három nézőpont kezdett formálódni a történtek kapcsán.
Ezek a következők:
Somkuti Bálint, az MCC Geopolitikai Műhelyének kutatója szerint mindhárom megközelítésben van igazság. A szakértő emlékeztet: nemrég ugyanez az emigráns oroszokból álló, Putyin-ellenes különítmény hajtott végre már dróncsapást ugyancsak a határ menti Brjanszk és Belgorod területén, márciusban pedig már egyszer ők maguk is behatoltak orosz területre, ahol elfoglaltak egy vidéki postát. Korábban arról is írtunk, kikből is áll ez a furcsa, Putyin-ellenes orosz különítmény:
Ugyanakkor rámutat: Kozinka közvetlen a határon van, a betörésben pedig mindössze két harckocsi, egy gyalogsági jármű és mintegy 70-80 ember vett részt, három, határ menti településre jutottak be, Kozinka pedig azért lehetett fontos, mert városi rangot visel, tehát innentől elmondhatják, hogy elfoglaltak (bocsánat: felszabadítottak) egy orosz várost.
Erre az orosz fél terrorellenes művelet bejelentésével válaszolt, ez nagyjából annyit tesz, hogy odamennek, és házról házra járva kiszűrik a diverzánsokat, elsősorban nem is a hadsereg, hanem a belügy megfelelő alakulatai – sorolja a következményeket Somkuti, aki szerint
Hogy mennyire tudnának sikeresen lekötni orosz erőket, már megválaszolt kérdés: az orosz légifelderítés a nagyobb ukrán csapatmozgásokat látja, nem fog értelmetlen méretű erőket odarendelni egy ilyen portya elhárítására.
„Ezek a kisebb szurkálódások a nemzetközi és a hazai közvéleménynek szólnak, hogy nem csak hátrálunk, néha előre is tudunk törni” – fogalmaz a szakértő. Ugyanez igaz nagyban is:
„akkora a nyomás belülről és kívülről is, hogy muszáj lesz támadniuk.
És készülnek is rá az ukránok: tél óta nagyon komoly kiképzés folyik, 50-60 ezer embert vontak össze, köztük tengerészgyalogos és ejtőernyős alakulatokat, ami logikus, hiszen se tüzérségben, sem harckocsikban nem tudják felvenni a versenyt az oroszokkal, nem kaptak annyi támogatást, ezért a klasszikus gyalogos beszivárgó támadás várható, amire ideális Bahmut – a gond csak, hogy az oroszok pontosan erre számítanak, úgyhogy ha ez bekövetkezik, megint óriási veszteségek lesznek”.
Más kérdés, hogy milyen hatást váltanak ki ezzel. Somkuti szerint a gond, hogy az ilyen szurkálódó támadások, vagy akár komolyabb tüskék az orosz medve körme alá – mint a kercsi híd elleni támadás – otthonra, az ukrán és a nemzetközi közvéleménynek ugyan erős üzenetet hordoznak, de az orosz társadalmat tovább hergelik, és felébresztik bennük a honvédő ösztönöket.
„Az oroszok olyanok mint a téli álomból lassan felébredő medve, amelyik, ha tényleg felkel, kevesen tudnak vele szembeszállni;
a szurkálódás rövid távú stratégia, a válaszcsapás sokkal erősebb lesz” – vélekedik a szakértő, aki felidézi, hogy a Kercs elleni támadást az ukrán infrastruktúra elleni brutális válaszcsapás követte orosz részről. Most pedig a kozinkai kalandra feleletképpen jöhet erre válaszul akár egy szőnyegbombázás is Ukrajna határ menti részein, elsősorban persze katonai létesítmények ellen, de
„Ennek a támadásnak pusztán propagandaértéke volt – de az orosz fél is profitálhat belőle, hiszen az, hogy nem is a hadsereg reagál rá, legalábbis hivatalosan, hanem a rendőrség terrorelhárítói, szintén erős üzenet” – teszi hozzá.
Az ukránok eddig letagadták az összes ilyen akciót, most azonban a felvételeken látható egyik harckocsin ott virít a jelzésük; talán szándékosan, talán nem; Somkuti szerint most nagyobb az esély, hogy felvállalják hivatalosan is, hogy közük volt a támadáshoz, mint a korábbi esetekben. Egy apró érdekesség még szerinte, hogy az orosz diverzánsok már nehéztechnikát is kaptak, a korábban szedett-vedett csapatra tehát eggyel komolyabban tekinthet a kijevi vezetés is.
De ettől még ez nem több, mint három harckocsi és nyolcvan ember három határmenti kistelepülésen.
***
Nyitókép: Twitter-fotó