Más kérdés, hogy milyen hatást váltanak ki ezzel. Somkuti szerint a gond, hogy az ilyen szurkálódó támadások, vagy akár komolyabb tüskék az orosz medve körme alá – mint a kercsi híd elleni támadás – otthonra, az ukrán és a nemzetközi közvéleménynek ugyan erős üzenetet hordoznak, de az orosz társadalmat tovább hergelik, és felébresztik bennük a honvédő ösztönöket.
„Az oroszok olyanok mint a téli álomból lassan felébredő medve, amelyik, ha tényleg felkel, kevesen tudnak vele szembeszállni;
a szurkálódás rövid távú stratégia, a válaszcsapás sokkal erősebb lesz” – vélekedik a szakértő, aki felidézi, hogy a Kercs elleni támadást az ukrán infrastruktúra elleni brutális válaszcsapás követte orosz részről. Most pedig a kozinkai kalandra feleletképpen jöhet erre válaszul akár egy szőnyegbombázás is Ukrajna határ menti részein, elsősorban persze katonai létesítmények ellen, de
naivitás lenne azt gondolni, hogy nem lesznek civil áldozatok.
„Ennek a támadásnak pusztán propagandaértéke volt – de az orosz fél is profitálhat belőle, hiszen az, hogy nem is a hadsereg reagál rá, legalábbis hivatalosan, hanem a rendőrség terrorelhárítói, szintén erős üzenet” – teszi hozzá.