A Herszoni terület jelentősége
Az ellentámadásnak két fontos funkciója van: az ukránoknak eredményeket kell felmutatniuk; a nyugati, elsősorban amerikai háborús finanszírozás akkor biztosított számukra, ha a szövetségesek azt látják, hogy a küzdelem nem reménytelen, van értelme óriási összegekkel és hadifelszereléssel támogatni az ukrán ügyet.
Másrészt az idő az oroszoknak dolgozik; a megszállt ukrán településeken az orosz adminisztráció diktálja az életfeltételeket,
aki előnyöket akar élvezni, annak ajánlják, hogy vegye fel az orosz állampolgárságot.
Az ukrán katonai akciónak nagy lökést adott a hír, miszerint Moszkva Dél-Ukrajnában is a krímihez hasonló népszavazásokat akar rendezni szeptember közepén, hogy a népakaratra hivatkozva ezen régiókat is Oroszországhoz csatolja. A terepen tehát az ukrán erőknek olyan helyzetet kell előidézniük, hogy ez ne valósulhasson meg.
A herszoni ellentámadás elsősorban a Krímet fenyegeti, ugyanis az ukránok 2014 után éppen a területen áthaladó Észak-Krími csatorna elzárásával tudtak súlyos kellemetlenséget okozni az oroszoknak: a félsziget ivó- és öntözővíz-ellátását ez a csatorna biztosítja a Dnyeper folyóból, a vízhiány miatt komoly ivóvízhiány és rettentő gyenge termésátlagok jelentkeztek éveken keresztül az oroszok ellenőrizte Krímben. 2022 kora tavaszán a háromirányú orosz invázió déli csapásának fő célja nem véletlenül ez a terület volt,
konkrétan a víztározó és a csatorna elfoglalása, hogy a Krím vízellátása újra biztosítva legyen.
Nem véletlen tehát most sem, hogy az ukrán ellentámadás fő vonala éppen a Dnyeper folyó és a Krím bejárata közötti terület, Herszon régió települései.
Herszon földrajzi jelentősége az oroszok számára azonban nemcsak a krími vízellátás, hanem a nyugati irányba történő esetleges további előrenyomulás miatt is kiemelt. A vélelmezett nagy orosz cél Odessza és vele a teljes ukrán fekete-tengeri partvidék elfoglalása lehet, Herszon mint a nyugati expanzió ugródeszkája nélkül azonban erre nem sok esélyük lehet az oroszoknak.
Mind az oroszok, mind az ukránok pontosan tudják:
a fekete-tengeri partvidék elvesztése tragikus következményekkel járna Ukrajna számára,
elszakadna fő kereskedelmi köldökzsinórja a világgal, a tengeri kereskedelem, és ezzel elvesztené fő bevételi forrását, a gabonaexportot. A tengeri kijárattól megfosztott ország gazdasága összeomlana, ezért a tengeri kijáratokat védő herszoni hídfőállás megtartása jelenleg fontosabb stratégiai cél Ukrajna számára, mint akár a Donbasz vagy a Krím visszaszerzése.
Nyitókép: Ukrán katona egy lövészárokban a donyecki frontvonalon augusztus 15-én – Anatolii Stepanov / AFP
fotó: AFP