Nem városharcra készültek az oroszok – MANDINER PODCAST

Oroszország az elmúlt években a hadászati fegyverrendszereket, a nukleáris tölteteket és a hordozóeszközöket fejlesztette, hogy a fegyverkezési versenyben megőrizze pozícióit, de emiatt a hagyományos képességekben elmaradt. Ez látszik az ukrajnai háború eseményeiben, ahol a nyugati fegyverekkel harcoló ukrán egységek képesek feltartóztatni az orosz csapatokat, amelyek ráadásul komoly utánpótlási zavarokkal küzdenek, vasúti alapú hadilogisztikájuk akadozik, ahogy az ukránok megsemmisítik maguk mögött a vasútvonalakat – mondja lapunknak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar oktatója.

Kaiser Ferenc szerint hibás koncepcióból indulhatott ki az orosz haditervezés, mert ami 2014-ben a Krímben bejött, az 2022-ben egy teljes körű háborúban már nem működik. A villámháborúból állóháború lett, az oroszokat meglepte az ukrán ellenállás, illetve a 2014 óta zajló lakosságcsere miatt nem volt jelentős orosz lakosság, amely felszabadítóként várta volna az orosz csapatokat.

A katonai szakértő szerint Oroszország sem gazdaságilag, sem kulturálisan, sem politikailag nem volt vonzó már Ukrajna számára, ezért kellett lépnie Putyinnak. Katonai erővel döntötte el Ukrajna orientációját, de az orosz követelések nehezen lesznek teljesíthetőek. Kaiser emlékeztet: Ukrajna a Szovjetunió szétesése után több mint ezer atomtöltetet örökölt, ezeket azonban 1996-ig átadta Oroszországnak, cserébe egy egyezményben Oroszország elismerte Ukrajna határait. „Ezt az oroszok kétszer megszegték. Ha az orosz követelést teljesítve Ukrajna semleges státuszt vállal, mi a garancia, hogy Oroszország nem támadja meg harmadszor is?” – teszi fel a kérdést a Mandiner Podcast vendége.

Ukrajnai háború - hadászati szempontból.

Vendégünk: Kaiser Ferenc egyetemi docens, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar oktatója.

--

Az adást az alábbi linken hallgathatja meg:

A beszélgetés a Youtube-on is elérhető: