Slachta Margit, egy modern politikusnő a Tízparancsolat talaján

2022. február 13. 19:26

Slachta Margit politikai örökségét annak ellenére nehéz a helyére tenni, hogy a létező legegyszerűbb programot követte, a Tízparancsolatét. Sorsa keresztény sors: működését ellentmondások, éles viták kísérték, majd következett művének tagadása, az üldöztetés és végül – jóval halála után – politikai örökségének felvállalása, sokszor félreértelmezése.

2022. február 13. 19:26
null
Szilágyi András

„Ha nincsenek, akik kockáztatnak, minden ügy el fog veszni” – ez a mottója a Terror Házában most nyílt „A legmodernebb magyar nő” című új időszaki kiállításnak, melyet Rétvári Bence nyitott meg február 9-én. A kereszténydemokrata politikus, az EMMI államtitkára beszédében szellemi elődjeként tekintett Slachta Margitra, akit rendíthetetlen konzervatív világnézetű nőként jellemzett. Rétvári felidézte Slachta Margit azon gondolatát, miszerint „a társadalom krisztusi berendezkedése nélkül minden szociális és karitatív működés elégtelen”. Beszédében hangsúlyozta: ahogy Magyarországon az első női parlamenti képviselő, úgy előreláthatóan az első női köztársasági elnök is konzervatív elkötelezettségű lesz. 

„A legmodernebb magyar nő”

Slachta Margit életrajzából korántsem egy távolságtartó, hűvös úrinő képe körvonalazódik, hanem egy minden ízében modern egyéniségé. Konzervatívizmusában nem a megszokott dolgok védelmének szándéka, hanem a jóra való törekvés keresztény aktivizmusa mutatkozik meg. Talán épp emiatt is válhat sok esetben Slachta baloldali politikusok számára is hivatkozássá: az első női parlamenti képviselő volt, aki 1915-ben nyitott szociális iskolát leszakadó diákoknak, illetve

ő adta ki Magyarország első „feminista” lapját, a Magyar Nőt „a keresztény feminizmus lapja” alcímmel.

A Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja (KNEP) színeiben szerzett mandátumot, mely pártnak a szellemi atyja Prohászka Ottokár volt, később pedig a Horthy-korszak kormánypártja lett. Ennek ellenére sok párttársát magára haragította kemény és következetes elvhűségével, melytől távol állt a kamarillapolitizálás háttéralkuinak és taktikai kompromisszumainak világa. Slachta első parlamenti mandátumának rövid ideje alatt 28-szor szólalt fel az Országgyűlésben, beszédeivel nem kevés felháborodást keltett konzervatív képviselőtársai többségében is. Szorgalmazta a férfiak és nők közti egyenlőséget az élet minden területén. Ezt azonban

nem csak a választójogra értette, de a büntetésvégrehajtásra nézve is fontosnak tartotta, ezért is nevezték később ellenfelei a „bottörvény anyjának”.

Szemben a vadkapitalizmussal, szemben a kommunizmussal

Élesen tiltakozott minden olyan intézkedés ellen, ami a húszas évek, később végzetesnek bizonyuló, felfokozott és gátlástalan „vadkapitalizmusának” érdekeit szolgálták. Az árdrágítókkal szembeni fellépésében a szociáldemokraták is szövetségesei voltak. Talán épp ez, a kor politikai életébe nehezen illeszkedő, ha úgy tetszik túlzottan is önálló arcéle volt az oka, hogy

akkori rendfőnöke, Farkas Edit megtiltotta számára a további politikai szerepvállalást.

Kettejük konfliktusa odáig fajult, hogy Slachta Margit korábbi rendjét a Szociális Missziót maga mögött hagyva saját kongregációt alapított.

Slachta Margit minden harcossága ellenére egy percig sem volt marxista forradalmár. Mivel életének vezérfonala a „krisztusi szeretet parancsának való engedelmeskedés” volt, így – szerzetesi hivatását mindenek fölé helyezve – elsősorban Krisztus iránti elkötelezettsége határozta meg politikai működését. Amilyen egyszerűen hangzik ez, pont olyan bonyolult volt kivitelezni már száz évvel ezelőtt is, egy korunkéhoz hasonlóan zűrzavaros történelmi időszakban. Közéleti tevékenységének egyetlen szervező elve a Tízparancsolat volt. Ahogy ő fogalmazott:

Különleges családi háttere is arra predesztinálta, hogy „katolikus” azaz egyetemes perspektívában gondolkodjon: Kassán élő családja lengyel származású, de egy időre elnémetesedett, később elmagyarosodott nemesi család volt. (Neve lengyelül nemest jelent, ám eredetileg német írásmód szerint használták. Slachta Margit maga is használta a Nemes vezetéknevet írói álnévként.) Igazi közép-európai hős ő, akihez a Kárpát-medence több népe is viszonyulni képes. 

„A krisztusi szeretet parancsának való engedelmeskedés”

Schmidt Mária a kiállítás fókuszába a „konzervatív világnézetű Slachta Margit modernitását” állította. Ezzel a gesztussal egy száz évvel ezelőtt már sokak által sulykolt, és a mai napig élő téveszmét igyekszik megcáfolni, miszerint a modernitás, azaz a haladás, a fejlődés eszméje a konzervativizmussal ellentétben áll. Slachta Margit politikai credoja kétségtelenül ez volt, de a sors politikai mozgásteret nem nagyon hagyott neki Kelet-Közép Európában. Slachta Margitnak igazából nem sok politikai öröksége maradt.

Jelenléte a magyar politikatörténetben mindkét fellépésekor epizódszerű, mondhatni egyfajta jelkép volt. 

A második világháború vészkorszakában politikai kapcsolatait felhasználva nővértársaival több mint ezer ember életét mentette meg. Rendtársa volt Boldog Salkaházi Sára, a holokauszt vértanúja is, ő maga pedig már életében elnyerte a Világ Igaza kitüntető címet Izraelben. 

Miben áll a keresztény modernitás? 

„Aki nem rabja a régi formának, de hűséges a régi lényeghez, az éppen Isten- és emberszeretettől indíttatva érzi kötelességének, hogy az új eszközöket és lehetőségeket beleállítsa a változatlan lényeg szolgálatába. Mivel a jelen kor csak egy-két évtizeddel visszamenőleg is olyan eszközöket bocsát az ember rendelkezésére, melyek munkájának hatékonyságát megszázszorozzák, vagy annak ezerszeresére emelik, azért új eszközöket használ az egyetlen változatlannak szolgálatában” – idézte fel korábban a Képmás magazinnak Kővári Magdolna, a Szociális Testvérek Társasága mai elöljárója Slachta Margit szavait. 

Idealizmus és naivitás szemben a politikai realitásokkal

Slachta Margit mozgalma élén hatalmas idealizmussal és nem kevés naivitással tért vissza a politikába 1945 után. Valóban bízott abban, hogy a demokratikus berendezkedés révén nagyobb, immáron valós és nem pusztán szimbolikus politikai munkát végezhet. Barankoviccsal együtt bíztak abban, hogy a magyar katolikus szociális mozgalomból hasonlóképpen sarjadhat a háború utáni politikai élet meghatározó keresztényszociális-kereszténydemokrata mozgalma, mely Nyugaton „Európa alapító atyáinak” megadatott. Sajnos keserűen csalódnia kellett, és talán mindvégig ő volt a legnaivabb a korszak keresztény politikusai közül.

A szimbolikus szerep jutott neki valós politikai mozgástér és cselekvési lehetőség nélkül. 

A húszas évek vadkapitalizmusa, mely aztán az évtized végén a Nagy Gazdasági Világválságba torkollott ugyanúgy kivetette magából. Bár éles szemmel és határozottan mutatott rá a második világháborúba torkolló gazdasági és politikai, valamint szociális folyamatokra, szavai süket fülekre találtak, eszméi pedig naiv idealizmusnak hangzottak, melyeket a politikai realitások nem támasztanak alá. Az 1945-1948 közötti időszakban az akkori politikai realitások három lehetőséget adtak a katolikus közélet szereplőinek: betagozódni a Békemozgalomba, megadni magukat a kommunisták akaratának, mint tette azt a kisgazdák korábbi titkára, Balogh István páter, vagy vállalni a mártíromság kockázatát, mint Mindszenty bíboros és az üldözött egyház megannyi papja, szerzetese és szerzetesnője. 

A harmadik lehetőség – mely csak keveseknek adatott meg – az ország elhagyása volt és emigrációban élve folytatni a krisztusi hivatást, a szegények gyámolítását. 

A kiállítás elsősorban az erős, példamutató Slachta Margitot mutatja be. Azt, hogyan ismerte fel korának legfeszítőbb kérdéseit és mutatott rá a társadalom megoldatlan problémáira. Láthatjuk, hogy megelőzte korát a nő- és családvédelem, a szociális politika területein. Következetessége, emberi tartása és karakánsága a 21. században mindenképp üzenetértékű akkor is, ha 1945 után valóban csak az utolsó utáni pillanatban ismeri fel, hogy mi is Magyarország jövője. Életét épp a Békemozgalom egyik prominense, Balogh páter közbenjárására kímélték meg, de 1949-ben végleg emigrációba kényszerítették.

„Kérem a Szentlélek Úristent, ihlessen meg egy képviselőt, aki nagyobb képességekkel rendelkezik, mint én”

Slachta Margit 1947 után igyekezett egy ideig közvetíteni az akkor darabjaira hulló katolikus közélet egymás ellen fordított és forduló szereplői között. Igyekezett Barankovicsért közbenjárni Mindszenty bíborosnál épp amiatt, mert korábban közösen álltak ki a zsidók mentésének ügye mellett tudva, hogy Mindszenty konzervatív nézetei és Barankovics elképzelései között hatalmas ellentétek feszülnek. Sokan Slachtát egyenesen a baloldallal lepaktáló Balogh István bábjának látták Mindszenty keményvonalas antikommunista kiállásával szemben, mivel igyekezett kapcsolatot tartani annak Rákosi által a kisgazdák leszalámizására létrehozott pártjában lévő katolikus közéleti szereplőkkel.

Ezt a felvállalt „híd szerepet” ismerői a szerzetesnő naivitásának tudtak be.

Ez a tisztaság mutatkozik meg utolsó parlamenti felszólalásában is, melyet 1948. június 16-án a katolikus iskolák államosítása ellen mondott, és ahol a kommunista parlamentben a szülők jogait hangsúlyozta, illetve aláírásokkal igyekezett meggyőzni a képviselőket elképzelésük megváltoztatásáról. 

A kommunisták állandó bekiabálásokkal szakították meg a felszólalást, melyre a képviselőnő visszafogottan annyit jelzett: „Nekem jogom van ahhoz, mint képviselőnek, hogy meghallgattatásra találjak.” Erre egy hang a Magyar Dolgozók Pártjából azt kiáltotta: „De nem sokáig!" Az országgyűlési napló nem is tartalmazza a teljes felszólalást, mert a házelnök javaslatára a „nemzeti szuverenitást súlyosan sértő” tartalmakat törölték. Ez a rész egy, a Szentlélekhez címzett imát tartalmazott, melyben azért imádkozott Slachta Margit, hogy a nemzetközi közösség ismerje fel azt, milyen jogtalanságok és igazságtalanságok történnek Magyarországon. 

– tehát le kellett volna térdelnem és azt a zsoltárt imádkoznom, hogy »… hogyan énekelhetnénk az Úr énekét idegen földön« [136/137. zsoltár]” – emlékezett vissza az eseményre Slachta Margit. 

„Ő az egyetlen férfi az Nemzetgyűlésben”

Ebben a Balogh páter társutas pártjához tartozó Parragi Györgynek, a Magyar Nemzet későbbi főszerkesztőjének tulajdonított kijelentésben az mutatkozott meg, hogy a Tízparancsolat követése még valós politikai tudás, kompromisszumkészség és taktikai érzék híján is elegendő ahhoz, hogy kivívja ellenfelei tiszteletét. A Tízparancsolat követése elég, hogy valaki tevékenyen szálljon szembe a zsidóüldözésekkel, felemelje hangját a kommunista egyházüldözés ellen, és az erkölcs hangja lehessen egy erkölcstelen világban, ahol a háborús kényszerek és zsákutcák közepette egyre kevésbé volt lehetőség egyáltalán jó politikai döntéseket hozni. Ez a következetes keresztény alapállás ugyanis nem tűrte el sem náci, sem bolsevik diktatúra hazugságait.

Slachta Margit 1974-ben, emigrációban hunyt el Buffalóban, az Amerikai Egyesült Államokban.

Gyakorlatilag az ő rendje volt a szociális munkások első vallásos szervezete Amerikában. Élete során folyamatosan növekvő szerzetesrendje kilenc országban van jelen három kontinensen. Az Egyesült Államokon túl olyan országokban is aktívak, mint a Fülöp-szigetek, Taiwan, vagy épp Kuba. A kommunizmus bukása után még 31 év telt el, amíg végül „hazatérhetett”. Hamvait 2021. december 7-én helyezték végső nyugalomra Budapesten, a Fiumei úti sírkertben.

Schmidt Mária koncepcióját ezúttal is F. Kovács Attila, a Terror Háza állandó kiállításának alkotója tervei alapján hozták létre Takács Tamás grafikus közreműködésével. Ezúttal azért is volt kiemelkedően nehéz feladatuk, mert Slachta Margitról különösen kevés dokumentum, fotógráfia vagy feljegyzés maradt, így személyiségének megmutatásában az alkotói kreativitás is nagy szerepet kapott, számos látványos elemmel támasztják alá a koncepciót. A kiállítást Mona Ilona Anícia testvér (1921–2019) emlékének szentelték.

Fotók: MTI/Szigetváry Zsolt

Kapcsolódó cikkek

Összesen 17 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
tamáskodó jezsuita
2022. február 14. 10:55
A fidesz és az orbáni-maffiaállam is tanulhatna tőle! Főleg a "NE LOPJ" parancsot! Ja és a fideszes politikusok buziskodása is szóba jöhetne...
Krupp Skya
2022. február 14. 09:41
"Ha nincs aki kockáztat..." De van, Rubik Ernő.
koronaszepe
2022. február 14. 09:07
Egy igazi példakép, egy ikon, sajnos, ahogy Szerzőnk is megjegyzi, nincs politikai öröksége, nincsenek politikai örökösei. Pedig nagyon ránk férne egy valódi, krisztusi értelemben vett keresztény elköteleződésű politikai erő.
Sincero
2022. február 14. 01:29
Szégyen, hogy Slachta Margit mai utódai a Parlament balodali karéjában - szabótimi és a hozzá hasonlók - mind hazaáruló, istentelen, az ország romlására paktumot kötött, nőnek mondott emberi lény. A szociális eszmék elvi letéteményeseiként méltatlanok az első magyar női országgyűlési képviselő utódai lenni. Reméljük, egyikőjük sem fogja tovább lopni a magyar adófizetők pénzét április 3-a után. Hajrá, Magyarország!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ezek is érdekelhetik