Sérül a nemzeti identitás, ha nem beszéljük ki a kommunista bűnöket

2022. február 25. 10:00

Ma van a kommunizmus áldozatainak emléknapja. 1947-ben a szovjetek ezen a napon tartóztatták le Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát, parlamenti képviselőt. Az emléknap kapcsán nyilatkozott a Mandinernek Földváryné Kiss Réka, a kommunista bűnök feltárásán is dolgozó Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnöke és Szekér Nóra, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának kutatója.

2022. február 25. 10:00
null
Sal Endre
Sal Endre

Miért fontos a kommunista áldozatok emléknapja?

FÖLDVÁRYNÉ KISS RÉKA: Azért, mert a kommunizmus kapcsán egy olyan totális diktatúráról beszélünk, amelyet végigkísért a tudatos tabusítás. Számtalan felejtésre ítélt történet kapcsolódik a rendszerhez, amelyeket a családok ugyan magukban hordoztak évtizedeken át, de nem mertek beszélni róluk. Ez a rettegés, félelem és aggodalom beleivódott az emberekbe, akik sok esetben még a rendszerváltás után sem mondták el a történeteiket. Sérül a nemzeti identitás, ha nem beszéljük ki a kommunista bűnöket. Sérül, hiszen nincsenek közösen megélt emlékek, amelyek beleépülhetnek az identitásunkba. Azt is el kell érnünk, hogy

ne csak a hazai, hanem a nyugat-európai közös emlékezetben is a helyére kerüljenek a kommunista bűnök,

mert a témával kapcsolatban ott még ma is jelen van egyfajta naiv megközelítés, hiszen ők nem élték át, ezért felületesen ismerik ezt a totális diktatúrát.   

Miért pont február 25-én van az emléknap?

FÖLDVÁRYNÉ KISS RÉKA: A Rákosi-korszak kegyetlenségeitől elhatárolódni igyekvő, de szándékosan torz történelmi képet festő kádári emlékezetpolitika szerint a problémák a Rajk-perrel kezdődtek, szerintük addig nagyjából minden rendben volt a rendszerrel. Ezért is fontos, hogy egy olyan dátum lett a középpontba állítva, amely rávilágít erre a történelemhamisításra. Hogy mennyire nem volt rendben minden, jól mutatja, hogy a szovjet megszálló hatóságok 1947. február 25-én minden alapot nélkülöző vádakkal letartóztatták, és később a Szovjetunióba hurcolták a Független Kisgazdapárt főtitkárát és nemzetgyűlési képviselőjét, Kovács Bélát, s nyolc éven át Moszkvában, illetve különböző börtönökben tartották fogva. A kisgazdapárt felszámolása, vezetőinek meghurcolása, a polgári világ elleni merénylet tehát már jóval 1949 előtt megkezdődött.   

Földváryné Kiss Réka (balra) és Szekér Nóra a kommunizmus áldozatainak emléknapja kapcsán beszélt az elnyomó rendszerről.

SZEKÉR NÓRA: Kovács Béla végtelenül tragikus története más szempontból is szimbolikusnak tekinthető. Létezett egy ígéretes, fiatal generáció, amelynek tagjai 1945 után készen álltak arra, hogy felépítsenek egy demokratikus, független Magyarországot, ám nem nyílt lehetőségük arra, hogy ezért érdemben tehessenek, mert a kommunista diktatúra ellehetetlenítette őket. Az egyik első áldozat Kovács Béla, a népi származású, hazafias érzelmű politikus nemzedék emblematikus alakja volt.

FÖLDVÁRYNÉ KISS RÉKA: Ne feledjük, a kisgazdapárt a szavazatok 57 százalékával nyerte meg a háború utáni első parlamenti választást. Kovács Bélának, aki abban a korban az egyik legnépszerűbb politikusnak számított, világos víziója volt arról, hogyan épüljön újjá az ország a megszálló szovjet erők fenyegető jelenléte ellenére. Az ő elhurcolása és bebörtönzése a magyar szuverenitás látványos sárba tiprása volt, amit aztán egy nagy koncepciós persorozat követett. Gondoljunk bele, a szovjetek egy mentelmi joggal rendelkező parlamenti képviselőt, a legnagyobb hazai párt egyik legfontosabb vezetőjét tartóztatták le 1947-ben.  

SZEKÉR NÓRA: És a kálváriája Rákosi bukása után is folytatódott. A szovjetek 1955 novemberében adták át a magyar hatóságoknak, de még további magyarországi raboskodás várt rá, csak 1956 áprilisában engedték szabadon. Neki és sokak számára az 1956-os forradalom óriási reményt jelentett, ezért is vállalt Kovács Béla Nagy Imre kormányában miniszterséget, de reményeiben hamar csalatkoznia kellett. Van tehát egy ember, aki az ellenállás résztvevőjeként szembeszáll a nácikkal a II. világháborúban, aztán 1945-től szembe megy a kommunistákkal, s tudja, érzi, a levert forradalom után nincs tovább. Úgy gondolom, nemcsak a fogságban szerzett betegségeinek, de ennek a számlájára is írhatjuk a korai halálát.

A Koronatanú című film Arany Bálint életén keresztül mutatja be a kommunista rendszer kegyetlenségét. Fotó: Igen Média

Koronatanú címmel egy dokumentumfilm készült a kommunizmus áldozatainak idei emléknapjára, amely az Országház Filmműhely YouTube-csatornáján tekinthető meg. Ez a film nem Kovács Bélát, hanem az eddig kevésbé ismert Arany Bálintot állítja a középpontba.  

FÖLDVÁRYNÉ KISS RÉKA: Az Országgyűlés Hivatala, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága és az Igen Média közös filmjéről van szó, amelyet Borbás Barnabás és Réti László rendezett. Ebben a filmben működtünk közre szakértőként Nórával és Feitl Írisszel, az Országgyűlési Múzeum kutatásvezetőjével.

Ki volt Arany Bálint?

SZEKÉR NÓRA: Arany János egyenes ági leszármazottja volt, nagy múltú református család sarja és a Független Kisgazdapárt egyik jeles szervezője. Erős társadalmi igazságérzettel megáldott, a nemzetépítő eszme iránt elkötelezett ember volt, aki mindkét totális diktatúrával, a nácival és a kommunistával egyaránt szembeszállt.

FÖLDVÁRYNÉ KISS RÉKA: Nagy hasznunkra volt, hogy Arany Bálint megírta az emlékiratait, amelynek sorai egy felelős értelmiségiről tanúskodnak. Visszaemlékezéseiben a kihallgatások, a börtönben töltött évek kiemelt szerepet kaptak, s az ő szemszögéből nézve még inkább érthető válik a kommunista diktatúra működése. Van egy nagyon erős motívum a történetében.

Különleges emberi tartásról tett tanúbizonyságot,

amikor a veréssel kikényszerített vallomását a nyílt tárgyaláson visszavonta. Pedig főszerepet szántak neki a perben, az ő vallomására – mint koronatanúéra – akarták alapozni a vádpontokat, ami sok ember megnyomorítását, akár kivégzését vonhatta volna maga után. Visszavonta az ÁVO-n aláírt vallomását, pedig tudta, a tárgyalás végén visszaviszik az Andrássy út 60.-ba, ahol a sötét pincében ismét kínzás vár rá. Arany Bálint tisztában volt vele, hogy a terror gépezetét nem tudja megállítani, ám adódott egy pillanat, amikor nemet mondhatott. Ezért a helytállásáért is fontos, hogy sok ember megismerje a nevét.

Arany Bálintot még a nyolcvanas években is megfigyelték, zaklatták. Mit lehet erről tudni?

SZEKÉR NÓRA: A koholt vádakra alapozott köztársaság-ellenes összeesküvési ügyben, amelybe a hatóságok Kovács Bélát is belekeverték, a kommunista párt a két háború között alakult Magyar Testvéri Közösség nevű titkos társaságot vádolta meg a demokrácia megdöntésével. Arany Bálint a börtönből szabadulva fontos összetartója lett a közösség egykori tagjaiból álló baráti körnek. A kommunisták úgy ítélték meg, hogy ezek a hazájukért elkötelezett emberek veszélyt jelenthetnek a rendszerre. Az állambiztonsági iratokból kiderül, hogy Arany Bálintot is folyamatosan megfigyelték, egészen a haláláig, s ha szükségesnek tartották, akkor tevőlegesen is akadályozták a tevékenységét.

Milyen módszerekkel?

SZEKÉR NÓRA: Számtalan módon. Hátráltatták a szakmai előrejutásban, de nem csak őt, a családtagjait is. Vagy például ügynökök segítségével hamis információkat terjesztettek róla a munkahelyén, illetve tudatosan gerjesztették a feszültséget a baráti körében, így bomlasztva a társaságot. Sok esetben Arany Bálint sem sejtette, hogy bizonyos konfliktusok forrása az állambiztonság. Ez az aknamunka azonban nem volt teljesen eredményes, a régi tagok életük végéig segítették egymást.

FÖLDVÁRYNÉ KISS RÉKA: Arany a naplójában feljegyezte Fáy Aladár festőművész történetét is, aki az iparművészeti főiskola rektora volt, aztán a Magyar Testvéri Közösség tagjaként őt is letartóztatták, és elítélték. Hét évig raboskodott, a szabadulása után sehová sem vették fel dolgozni. Végül a pesti állatkertben az egykori közösségi tag Anghi Csaba igazgató segítségének köszönhetően lehetett rajzoló, az ő állatokat ábrázoló képei díszítették a ketreceket. Miután Fáy 1963-ban elhunyt, Arany Bálinték megpróbálták elérni, hogy a felesége özvegyi nyugdíjat kapjon, de évtizedeken át hiába ostromolták beadványokkal a társadalombiztosítási intézetet, a kérvényeiket sorra elutasították. Az özvegy utoljára 1981-ben, 78 évesen fordult a hatóságokhoz, mindhiába.

A két történész szerint ideje, hogy az emberek megismerjék Arany Bálint életét.

A kommunista diktatúra hány ember életét nyomorította meg?   

FÖLDVÁRYNÉ KISS RÉKA: A Rákosi-rendszerben minden harmadik családot érintett valamilyen elnyomó intézkedés, a padlássöpréstől a kitelepítésig, de

a diktatúra hatását kivétel nélkül mindenki a saját bőrén érezhette,

s evidencia lett, hogy a családok a félelem légkörében hallgattak az őket ért borzalmakról. Nem is olyan régen egy előadáson arra kértem a fiatalokat, meséljenek arról, hogyan befolyásolta a családjukat az 1956-os forradalom. Az egyik hallgató elmesélte, csak 2016-ban derült ki, hogy a városkában, ahol él, a közkedvelt tanítónőnek 1956-ban bebörtönözték a férjét, s amikor két év múlva meglátogathatta, rá sem ismert, annyira megkínozták a rácsok mögött. A kisvárosi miliőben a tanítónő inkább elrejtette magában a fájdalmat, senkinek sem mesélt a traumáról.

SZEKÉR NÓRA: Önmagában az a tény, hogy az 1956-os forradalomról ellenforradalomként kellett beszélni, óriási romboló hatással bírt a társadalom önbecsülésére. 1956 hatalmas tett volt. Gondoljuk csak el, hogy olyan nyugati írók, filozófusok, mint Hannah Arendt vagy Albert Camus átírták a forradalomról alkotott addigi fogalmaikat: magasztalták azt a csodát, amely a magyar társadalomnak köszönhetően abban a szűk két hétben megtörtént. Nekünk itthon pedig hazudni kellett róla harminchárom éven át, és még a halottakat sem volt szabad eltemetni. Az 1948-ban emigrációba kényszerült és csak a rendszerváltás után hazatért Varga László kereszténydemokrata országgyűlési képviselő szemléletesen fejezte ki, milyen felbecsülhetetlen kárt okozott a kommunista diktatúra, amikor úgy fogalmazott: mennyi mindent elvettek már azzal is, hogy nem adták oda… Ebben a mondatban, azt hiszem, sok minden benne van.

Kapcsolódó cikkek

Összesen 12 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Gyzoltan
2022. február 25. 10:57
A zsidó bolsevizmus magyarországi leképzése a zsidó kommunisták, a zsidó liberálisok, kik a zsidó ÁVO-ra támaszkodva, továbbra is fenntartják, átmentették a rettegés, és félelem légkörét.., melynek tárgyilagos tárgyalása nem lehet a választási időszak feladata! Így is elég ellentét terheli társadalmunkat, melyet még egy közeli háború eltérő megítélése is terhel...
counter-revolution
2022. február 25. 10:43
A magyarországi kommunizmus faji jellegéről is illene beszélni!
írmag
2022. február 25. 10:24
"Sérül a nemzeti identitás, ha nem beszéljük ki a kommunista bűnöket", igen de csak a független magyar bíróság közreműködésével, mivel önmagukban a kibeszélések, mint azt naponta látjuk, halljuk, nem elégségesek! A lelkileg, fizikailag, még lehetőségeikben is megnyomorított emberek, családok magyarok, a bűnözők nem.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ezek is érdekelhetik