Huysmans, Kerouac, Kosztolányi... következnek Maráczi Tamás kedvenc könyvei a Mandiner új sorozatában!
A Mandiner hetilap most következő, századik lapszáma alkalmából különleges tartalmakkal készülünk az olvasók számára. A napokban szerzőink ajánlják tíz kedvenc könyvüket olvasóinknak – szívből ajánljuk, böngésszék, kommentálják, csevegjünk róluk, s várjuk olvasóink könyves listáit is!
Az összes könyvajánló ezen a linken keresztül érhető el (minden nap újabb listák érkeznek majd).
***
MARÁCZI TAMÁS
Biblia
Az emberi történelem leghosszabb ideig íródott, legtöbb szerzős, legtöbbet forgatott és egyben legrejtélyesebb könyve, amely a széles ösvényen járóknak kulturális termék, a keskeny ösvényűeknek a megmenekülés üzenete.
Földi András és Hamza Gábor: A római jog története és institúciói
Tankönyv az ELTE jogi karán, de mennyivel több annál. Egy jogi-kulturális-történeti kincsestár, amelynek olvasása neurózist okoz záróvizsga előtt, de óriási intellektuális élményt második olvasatban, tét nélkül, a diplomaszerzés után, szabadon.
Joris-Karl Huysmans: A különc
A dekadens századvég egyik kultuszregénye volt: Oscar Wilde Dorian Grey arcképe című regényében a főhős morális megrontója ezt a könyvet ajánlja neki. A „különc” egy excentrikus arisztokrata, aki az érzékszervek nyújtotta élvezetek kimaxolásával menekül a valóság elől.
Kosztolányi Dezső: Esti Kornél
Tinédzserkorom kedvence, egyszerűen semmihez sem fogható varázslatnak éltem meg Kosztolányi nyelvezetét, elbeszélő technikáját, történeteit. Olvasás közben úgy éreztem, rossz korba születtem, az az én igazi miliőm. Később Bereményi Géza és Cseh Tamás közös dalai hozták ugyanezt a hatást.
Szerb Antal: A világirodalom története
Amikor egy irodalomtörténeti szakmunka úgy van megírva, mint egy regény. Objektív-szubjektív remekmű: az enciklopédikus tudás és a lírai érzékenység szép ötvözete. A szerző személyes tragédiájának ismerete növeli a veszteségérzést.
Jack Kerouac: Úton
Máig nem győz meg, hogy jó regény, mégis a mögötte húzódó megélt élet miatt egy izgalmas látlelet egy izgalmas korról: a II. világháború utáni Amerika színes forgatagáról. A beatnikek kúlabbak voltak a hippiknél, a partvidéktől partvidékig való autózást pedig mindig nagyobb adrenalinbombának éreztem, mint egy Woodstockot.
Nyíri Tamás: A filozófiai gondolkodás fejlődése
Három évtizede vettem a Ferenciek terén („Felszab tér” pontosabban), még mindig csak a 2/3-át olvastam el – nehéz ügy. Alapos, jól tördelt, rendszerbe szedett filozófiatörténet, semmi mellébeszéléssel, sok szakkifejezéssel. Szeretem, ha egy szerző tudja, miről beszél, és annyit mond, amennyit kell – mondjuk ez a filozófia.
Bob Dylan: Krónikák
Önéletrajzi írás a dalokból ismert szarkasztikus, kraftos stílusban. Egy vidéki zsidó folkzenész fiú szárnypróbálgatása a Greenwich Village-ben, majd a zsenialitás utat törése és egy műfaj teremtése – azzal a természetességgel és öniróniával, mint aki tejért megy le a közértbe.
Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk
A kvintesszenciális ifjúsági kultuszregény. Grund, Fűvészkert, Budapest utcái – barátság, összetartozás, áldozatvállalás. A saját gyerekkori élményeink archetípusát rajzolta meg Molnár Ferenc, ahogy az amerikaiakét a Tom Sawyer és a Huckleberry Finn kalandjaiban Mark Twain.
Ruff Tibor: Az Újszövetség és a Tóra
A keresztény teológusnak a rabbiképzőn írt doktori disszertációja a két rokon vallás legkellemetlenebb témájáról, arról, hogy a történeti Jézus miként viszonyult a Törvényhez. A héber és ógörög nyelv birtokában Ruff kínos pontossággal pontról pontra bizonyítja az Írásokból, hogy Jézus rabbiként betartotta azt – de: be is teljesítette.
Az új magatartásformák ugyanúgy terjednek, mint a járványok, és a 21. századra a túlzások vették át a főszerepet az emberi viselkedés alakításában; az ok az „egyharmados kisebbségek” és a „szuperterjesztők” felemelkedése – állítja önkritikus könyvében Malcolm Gladwell.
Az aztékok emberáldozatra épülő vallását a hódító spanyolok és a katolikus egyház a Sátán legintézményesültebb kultuszának tartotta.
Kemény nem ontja a könyveket, ami különösen rokonszenves a mai világban.
A közel négyszáz oldalas, gazdagon illusztrált kötet nem csak a Liget páratlanul gazdag, több mint két évszázados múltját mutatja be történeti hűséggel, a jelen, azaz a Liget Budapest Projekt fejlesztései is kiemelt szerepet kapnak.
Didier Reynders-szel még 2021-ben készített interjút a Mandiner. Amikor a korrupcióról kérdeztük, a biztos felállt az asztaltól, és elviharzott.
Orbán egyelőre nem mondhatja ki, hogy Csurkának mindenben igaza volt, de a Mandiner már kimondhatja, és a Magyar Nemzet is.
A vállalat megteszi a szükséges jogi lépéseket a névjegy bitorló ellen.
Nagy szeretettel fogadták az olimpiai bronzérmes klasszist.
