Világbajnokok lettünk oltásban, aranyat ér a védettségi igazolás – vakcinaösszefoglaló

Folyamatosan csökkennek a járványügyi számok: az elmúlt 24 órában 1541 magyar állampolgárnál mutatták ki a koronavírus-fertőzést, legutóbb októberben és februárban, vagyis a második és a harmadik hullám előtti időszakban volt nagyságrendileg ennyi újonnan diagnosztizált covidos. Az előző heti adatokhoz képest harminc százalékkal csökkent a regisztrált fertőzöttek száma.

Szerencsére halálozás is egyre kevesebb történik, pénteki adatok szerint 106, többségében idős, krónikus beteg vesztette életét, ezzel a járvány áldozatainak száma 28 403 főre emelkedett. Lejtmenetben van a kórházban kezelt koronavírusos betegek száma is, jelenleg 3855 koronavírusos beteget ápolnak kórházban, közülük 445-en vannak lélegeztetőgépen. 

A kedvező adatok ellenére a szakértők további óvatosságra intenek. Legutóbb Müller Cecília tisztifőorvos hívta fel a figyelmet arra, hogy bár a harmadik hullám leszállóágában vagyunk, a pandémiának továbbra sincs vége, így továbbra is szükséges a higiéniai szabályok betartása, függetlenül attól, kapott-e valaki oltást.

Világelsők vagyunk oltásban

Azt, hogy Európa-bajnokok vagyunk oltásban, már régóta tudjuk. Az elmúlt napon azonban

A tempó is igen gyors volt eddig: az ourworldindata.org május 4-i adatai szerint hazánkban egyhetes átlagban egy nap száz lakosból 1,22 kapta már meg a koronavírus elleni védőoltást. Magyarországot csak Mongólia és San Marino előzte meg sebességben, előbbi a százból 2,85-tel, utóbbi pedig 1,35-tel – értelemszerűen egy kisebb lakosságú országban könnyebb megszervezni az oltást (Mongólia lakossága harmada a magyarnak, San Marinóé meg összesen nincs akkora, mint Mosonmagyaróváré). 

Szatmáriné Schell Anikó asszisztens beolt egy nőt az orosz Szuptnyik V koronavírus elleni vakcina második adagjával a Békés Megyei Központi Kórház, Dr. Pándy Kálmán Tagkórház egyik oltópontján Gyulán 2021. május 4-én. MTI/Rosta Tibor

Folyamatosan növekszik az oltottak száma is, pénteki adatok szerint 4 203 873-an kapták meg a vakcinát, közülük 2 406 684-en már a második oltást is. A 18 év feletti lakosság közel 53 százalékát beoltották már itthon. Ami a lakosság átoltottságát illeti, továbbra is tartjuk vezető helyünket – a félmillió lakosú Málta mellett – az uniós lista élén is. A szigetország 54,6 százalékkal vezeti a sort, vagyis a dél-európai törpeállam lakóinak több mint fele megkapta már az első dózist az oltóanyagból. Magyarország esetében ez az arány 43 százalék. Ez pedig valóban nem kis teljesítmény, tekintve hogy

vagyis csupán minden negyedik lakos kapta meg legalább az első vakcinát. Az uniós átlagnál olyan országok teljesítettek rosszabbul, mint például Csehország, Szlovákia, Olaszország, Franciaország, Görögország, Horvátország, Litvánia, vagy Bulgária. 

Zöld utat kapott a ballagás

Mint ismert, a védettségi igazolvánnyal rendelkezők számára szombattól megnyíltak a vendéglátóhelyek belső terei, a szállodák, a szabadidős létesítmények, az állatkertek, múzeumok, mozik, színházak, edzőtermek és sportesemények, és ezeket a helyeket rokon kíséretében kiskorúak is látogathatják. Gulyás Gergely a héten bejelentette, hogy augusztusig biztosan fennmaradnak a koronavírus-járvány miatti korlátozások a védettséggel nem rendelkezőknek. A védettségi igazolvány a következő hónapokban nélkülözhetetlen lesz a koncerteken, a fesztiválokon, a szórakozóhelyeken, valamint a sporteseményeken való részvételkor, illetve a szállodák és az éttermek szolgáltatásainak igénybevételéhez is .

Május 10-től az iskolai és óvodai csoportok – felügyelő pedagógus jelenléte és a higiénés, járványügyi szabályok fokozott betartása mellett – ismét igénybe vehetik a közös használatú sportlétesítményeket, így például az edzőtermeket, uszodákat, jégpályákat – jelentette be pénteken Müller Cecília. A tisztifőorvos arról is szólt, hogy május 13-tól a kórházakban

Ezeket csak előre egyeztetett időpontban, a szabályok maximális betartása mellett lehet igénybe venni. Ehhez pedig vagy védettségi igazolványra, vagy a beavatkozás előtt két nappal végzett, negatív PCR-tesztre és a beavatkozás napján elvégzett, negatív eredményű antigén gyorstesztre van szükség.

Május 25. után pótolhatók az esetleges ballagási ünnepségek és megszervezhetők a tanévzáró események is – jelentette be Maruzsa Zoltán. A köznevelésért felelős államtitkár arról is beszélt, hogy június 15-ig csak osztályonként és egynapos vagy többször egynapos formában, ottalvás nélkül szervezhetők meg a tanulmányi kirándulások. Arra biztatta továbbá a 16-18 éveseket, hogy regisztráljanak az oltásra. Mint fogalmazott:

Védettségi igazolvány és utazás

Egyelőre minden ország a saját védettségi igazolványát ismeri el, Magyarország arra törekszik, hogy minél több állammal kössön kétoldalú megállapodást – ezt Gulyás Gergely mondta. A miniszter leszögezte: a déli államok egyértelművé tették, hogy mindenkit beengednek nyáron, így nem indokolt a félelem az utazási korlátozásoktól abban az esetben, ha valakit nem nyugati vakcinával oltanak be.

Pethő Andrea háziorvos lefertőtleníti egy férfi vállát, mielőtt beoltja a kínai Sinopharm koronavírus elleni vakcina első adagjával újfehértói rendelőjében 2021. május 5-én. MTI/Balázs Attila

Szűk keresztmetszet: a regisztráció

Azt, hogy jól állunk oltóanyagból, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy előállt az a helyzet, hogy több oltóanyag áll rendelkezésre, mint amennyien eddig regisztráltak oltásra. Jelenleg 4 millió 813 ezren iratkoztak fel, közülük majdnem tízből kilenc (87,3 százalék) már meg is kapta az oltást, több mint 600 ezren várakoznak még. 

„Az oltásra jelentkezés nem egyenletes, de folyamatos” – ezt mondta Müller Cecília pénteken. Valóban, az új regisztrálók száma csak április vége felé kezdett megtorpanni; kérdés, hogy mennyi még a „tartalék” a lakosságban? Ha a lakosság hozzáállását nézzük, a tendencia alapvetően jó: a KSH mérése szerint az április 19-ével kezdődő hétig folyamatosan növekedett maga az oltási hajlandóság a lakosság körében, visszaszorult a korábbi oltásszkeptikus attitűd. Míg a felmérés első hetében – a tavaly november 30-ával kezdődő héten – a válaszadók kevesebb mint 15 százaléka volt biztos benne, hogy beoltatná magát, addig a mérés huszonegyedik hetében – az idén április 19-ével kezdődő héten – már a megkérdezettek több mint 64,8 százaléka (beleszámítva azokat is, akik legalább már az első oltást megkapták). Ez a szám a KSH mérése szerint az április 26-ával kezdődő héten csökkenni látszott, akkorra csak a megkérdezettek 64,2 százaléka válaszolt egyértelmű igennel arra a kérdésre, hogy tervezi-e beoltatni magát. A bizonytalanokkal kiegészülve ez az arány a felmérés utolsó hetében 78,8, míg az azt megelőző héten 79,5 volt.

Szerbiában pénz is jár az oltásért

Az országok vezetői egyébként különbözőképpen igyekeznek az oltóanyag felvételére motiválni, Szerbiában például 25 euró (9300 forint) értékű pénzjutalomban részesülnek azok, akik beoltatják magukat a koronavírus ellen. Hazánkban a Momentum ennél sokkal bőkezűbb (és ilyen módon költségesebb) dotálás ötletét vetette fel, szerintük 100 ezer forintot kellene adni azoknak, akik beoltatják magukat – de ennek finanszírozhatatlansága és számos más probléma miatt a javaslat végül csak egy nagy elérésű Facebook-poszt maradt. A szerb jutalom kapcsán egyébként a Kormányinfón Gulyás Gergelyt is kérdezték, aki azt mondta, Magyarországon a kormány nem tervez ilyesmit. 

Franciaországban – ahol még csak a legalább ötvenévesek jogosultak oltásra – szintén igyekeznek magasabb sebességre kapcsolni a vakcinakampányt. Emmanuel Macron a múlt héten bejelentette, hogy a nap végén megmaradó adagokat május 12-től korhatár nélkül bárki igényelheti. Szlovákia is igyekszik, náluk azt is beoltják, aki elkísér egy nyugdíjast, ám annak is feltétele a regisztráció, és a kísérőnek legalább 18 évesnek kell lennie, és ugyanolyan vakcinát kap, mint az a nyugdíjas, akit elkísér. Romániában pedig múlt hét szombattól előjegyzés nélkül is megkaphatják az igénylők a koronavírus elleni vakcinát bármely oltóközpontban, ehhez csak a személyi igazolványukat kell felmutatniuk. 

Várják a 16-18 évesek regisztrációját

Magyarország egyelőre a fiatalabbakban, az itt élő külföldiekben és a TAJ-számmal nem rendelkező, külföldön élő, valamint külhoni magyar állampolgárokban látja ezt a tartalékot. Utóbbiak, illetve a 16-18 évesek is regisztrálhatnak az oltásra a www.vakcinainfo.gov.hu honlapon. A fiataloktól azt kéri a Nemzeti Népegészségügyi Központ, hogy péntek éjfélig jelentkezzenek, mert

a jövő hét második felében tervezett oltásra, amely Pfizer-vakcinával történik a kórházi oltópontokon május 10-e után. A 16 és 17 évesek esetében az oltásoknál szülői hozzájáruló nyilatkozatra is szükség lesz. A 16-18 évesek oltása a kedden érkezett 330 ezer Pfizer-szállítmány egy részéből – 130 ezer félretett adagból – fog megkezdődni a jövő hét második felében. 
Egyébként szerdától az érvényes regisztrációval rendelkezők a Sinopharm- és az AstraZeneca-oltás mellett már Szputnyik vakcinára is foglalhatnak időpontot az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér lakossági portálján.

A Sinopharm és a harmadik oltás

Mint ismert, több ízben is vitatták a Sinopharm hatékonyságát az elmúlt időszakban. Ennek kapcsán a héten megnyilvánult Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora is. Mint mondta, a Sinopharm vakcinák beadását követően kialakuló

annak, mint amit egy átfertőzöttséggel megszerezhetünk, ezért a híresztelésekkel ellentétben jelenleg nincs szükség a kínai oltóanyag harmadik dózisának felvételére. Azt is hangsúlyozta, hogy az egyetemen nem találtak olyan kínai vakcinával beoltottat, akinek ne lett volna pozitív, azaz emelkedett tüskefehérje-ellenes antitestje két dózis beadását követően, tehát minden esetben kimutatható ellenanyagot detektáltak.

MTI/Rosta Tibor

A kérdés felmerült a Kormányinfón is: arról kérdezték Gulyás Gergelyt, hogy „tervezik-e harmadik oltás beadását a Sinopharm esetében, illetve kié a felelősség, ha ez az oltás idősek számára mégsem nyújt megfelelő védelmet”. A tárcavezető közölte, a kérdésben megfogalmazott állítás minden alapot nélkülöz, és ő is a Semmelweis Egyetem vizsgálatára hivatkozott. 

Müller Cecília tisztifőorvos pedig azt mondta ennek kapcsán, hogy bármelyik vakcinánál szükség lehet egy harmadik oltásra, és a lehetséges forgatókönyvek között szerepel a járvány szezonálissá válása is – amely esetén évente ismételni kell az oltásokat –, de erre most még biztonsággal válaszolni nem lehet.

Egyébként a a Sinopharm vakcinájáról szóló WHO-állásfoglalás a hétvégére várható. Kedvező elbírálás esetén a Sinopharmé lehet az első keleti oltóanyag, amely felkerül a veszélyhelyzeti vakcinák listájára.

Elégedettek az emberek a kormány vakcinabeszerzésével

A megkérdezettek 72 százaléka elégedett a kormány oltóanyag-beszerzésével – derült ki az Alapjogokért Központ ezer ember megkérdezésével készült, reprezentatív felméréséből. A szervezet arra is kíváncsi volt, hogy a magyar lakosság kihez köti a magas az átoltottsági arányt. Erre az emberek 60 százaléka azt válaszolta, hogy a magyar kormánynak, 6 százalék pedig azt, hogy az Európai Uniónak. A megkérdezettek 20 százaléka azonban nem tartja sikernek magát a magas oltási arányt.

– nyilatkozta Szánthó Miklós, a Központ igazgatója a Kossuth rádiónak.

Nyitókép: MTI/Balázs Attila