Újra elnyerheti régi frekvenciáját a Klubrádió

2010 áprilisában a Klubrádión, illetve a 92.9 MHz használatára kiírt pályázókon kívül aligha foglalkozott bárki a hazai rádiós frekvenciakiosztással, sokkal inkább az országgyűlési választások tartották lázban a társadalmat és az üzleti élet szereplőit. Az akkor még kétfordulós voksolás első fordulója után egyértelművé vált, hogy egy kérdés marad a második megmérettetés előtt: alkotmányozó, azaz kétharmados többséget szerez-e a Fidesz az Országgyűlésben az azt megelőző két voksolás kudarcát követően, vagy sem. 

Négy nappal a második forduló előtt a baloldali többségű Országgyűlés által megválasztott Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) tudatta, hogy a 92.9 MHz közműsor-szolgáltatói jogosultságát

„Kultúrharccal búcsúzik a baloldal”

Ez a döntés azonban nem csupán sugárzási lehetőséget biztosított a vállaltan baloldali orgánumnak, hanem közműsor-szolgáltatói jellegéből kifolyólag mindezt ingyenesen tette, ráadásul hét évre. A választások utáni mámort követően a jobboldalt valóságos sokként érte a döntés, a Magyar Nemzet Kultúrharccal búcsúzik a baloldal című cikke egyértelműen az előző hatalom ármányát sejtette a döntés mögött, illetve a Katolikus Rádió jövője miatt aggódott.

Ekkor úgy tűnt, hogy a Klubrádiót már csak a szerződés aláírása választja el a hétéves sugárzástól, azonban az új Országgyűlés megalakulásával az ORTT döntéshozóinak létszáma három főre csökkent, azaz határozatképtelenné vált. 2010 augusztusában az Országgyűlés az ORTT és a Nemzeti Hírközlési Hatóság egyesítésével létrehozta a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságot (NMHH), amelyre az előd által elmulasztott szerződéskötés hárult. Ennek azonban az újonnan létrehozott hatóság döntéshozó szervének, a Médiatanácsnak nem igazán akaródzott eleget tenni. 

Ennek hatására aztán baloldali közszereplők sora emelte fel hangját az „elnyomó Orbán-rezsim ellen”, a rádióhoz köthető Hadd szóljon! Alapítvány még egy

 demonstráción a szervezet akkori elnöke, Pikó András mellett olyan véleményvezérek szólaltak fel, mint Hernádi Judit vagy Bródy János, illetve Iványi Gábor lelkész is hangüzenetben szolidaritott.   

Medgyessy Péter – még miniszterelnökként – látogatást tesz a Klubrádióban (Fotó: MTI/Rózsahegyi Tibor)

Mindeközben a Klubrádió jogi útra terelte az ügyet, amelynek végén, 2013 áprilisában a bíróság másodfokon, jogerősen kimondta, hogy a Médiatanácsnak szerződést kell kötnie a céggel a 92.9 MHz-es közösségi, ingyenes frekvencia használatáról. Mivel azonban egyetlen médiaszolgáltató sem rendelkezhet több frekvenciával, így a rádió 2014. február 14-én az általa addig használt 95.3 MHz-es kereskedelmi frekvenciát éjfélkor lekapcsolta,

Hosszabbítás nincs, megszüntetés nem is volt

A rádió ennek megfelelően 2021. február 14-ig volt jogosult a frekvencia használatára. Mivel a piac szereplőinek köre szűk, és a belépés is meglehetősen költséges, ezért a Médiatörvény úgy rendelkezik, hogy egy ízben további hét évre megújítható a használati jogosultság. A hosszabbításról a Médiatanács dönt, ezzel kapcsolatban azonban nem terheli szerződési kötelezettség.

Abban az esetben azonban törvény által kizárt a megújítás, ha a médiaszolgáltató „ismételten vagy súlyosan” szabályt szegett. A Klubrádió az elmúlt hét év folyamán hatszor sértette meg a törvény, illetve a hatósági szerződés rendelkezéseit, ebből 2017-ben kétszer a műsorkvótákra vonatkozó havi adatszolgáltatási kötelezettségét.

A kérdéses rendelkezés és a parkolási bírság esete

Azonban ez a történet sem nyilvánvalóan fekete és fehér. A törvény jelenleg meglehetősen egyértelműen fogalmaz az adatszolgáltatási kötelezettség kapcsán, ugyanis azt az adott hónapot követő hónap utolsó napjáig kell megtenni. A 2019-es törvénymódosítás előtt (tehát a büntetések idején) azonban csupán annyit tartalmazott, hogy „köteles havonta adatokat szolgáltatni”, azonban nem tartalmazta konkrétan, hogy meddig. Az adott havi adatot pedig nyilvánvalóan csak a hónap végét követően lehet szolgáltatni, így a jogszabály módosítása valóban szükségszerű volt.

Annak viszont 2021-ben már semmi jelentősége nem lehetett, hogy négy évvel ezelőtt hogyan döntött a Hatóság, ugyanis a bírság ellen annak kiszabásakor volt lehetőség jogorvoslatra, amellyel azonban a szolgáltató nem élt.

Szénási Sándor a Reggeli Gyorsban 2021 márciusában (Fotó: Facebook)

Hardy Mihály, a Klubrádió főszerkesztő-helyettese arra a kérdésünkre, hogy miért nem éltek annak idején fellebbezéssel, elmondta: „A jogsértés súlyát jelzi, hogy ez az összeg 30 ezer forint volt, amit a Klubrádió befizetett. Mivel a fellebbezés minimális költsége 100 ezer forint a bíróságon, ezért értelmetlen lett volna fellebbezni. Kis tétel, kis súlyú hiba vagy tévedés, nem érdemes fellebbezni. Ahogy egy határidőn túli parkolást sem érdemes vitatni, az ember elballag a postára és befizeti a kapott bírságot. De ilyenért nem vonják be a jogosítványát! Márpedig a Klubrádióval ez történt.”

A rádió jogászai tehát

Az igazi büntetés azonban nem ez, hanem az ismételt jogsértések esetén a hosszabbítás kötelező megtagadása.

A kocka tehát már 2017-ben el volt vetve: egyértelművé vált, hogy a frekvencia-engedély meghosszabbítása a törvény erejénél fogva kizárt.

A Klubrádió ennek ellenére mégis kérelmet nyújtott be, azonban a Médiatanács – az ismételt jogsértés okán – a kötelező megtagadásra hivatkozott. A szolgáltató nem értett egyet a Hatóság döntésével, így azzal szemben a bírósághoz fordult. A Fővárosi Törvényszék ítéletében megerősítette az elbíráló döntését, hozzátéve: „Jelen ügyben a Médiatanács elsőként ezen kizáró okot volt köteles vizsgálni és mivel – helyesen – annak fennálltát állapította meg, ezért a frekvenciahasználati jogosultság megújításának tárgyában mérlegelést nem végezhetett – ahogyan nem tehette ezt a bíróság sem.”

A médium megkeresésünkre hivatkozott az Inforádió ügyére, amelynek esetében állításuk szerint azonos körülmények ellenére a Médiatanács eltérő döntést hozott. A hatóság ezt azzal cáfolta, hogy ezen szolgáltató engedélyének meghosszabbítása idején – 2019-ben – a Médiatörvény eltérő rendelkezéseket állapított meg.

Sok hűhó, miért is?

Az ügy jelenlegi állása szerint ugyanakkor

Ugyanis a tény, hogy egy rádió elveszíti az általa addig használt hullámhosszt, nem jelenti azt, hogy az annak használatára kiírt új eljárás során nem jelentkezhet ismételten.

A Klubrádió így is tett, és két másik vállalattal, az ATV Csoporthoz közeli Spirit FM-el, illetve a LBK Médiaszolgáltató 2020 Kft.-vel versengett a frekvenciáért. A verseny szereplői aztán január végétől kezdtek kihullani a Klubrádió Zrt. mellől: elsőként a Spirit FM vonta vissza a pályázatát és a fellebbezését azt követően, hogy a Médiahatóság pályázati hiányosságok miatt kizárta őket a versenyből. A Médiatanács aktívan rácáfolt arra a mantrára, hogy a Gary Lineker-i mondáshoz hasonlóan az állami pályázatok olyan versenyek, melyen akárhányan indulnak, végül mindig a kormányközeliek nyernek tekintve, hogy

A hatóság a múlt héten jelentette be, hogy elfogadta a hiányos pályázatot leadó Klubrádió Zrt. hiánypótlását, ezzel egyedüliként versenyben tartva a kormánykritikus szolgáltatót.

Nem példátlan, hogy egy adó a formai vizsgálatokat követően a tartalmi kritériumokon akadjon fenn, ugyanis a Rádió 1 tihanyi frekvenciapályázatával éppen ezt történt, azonban jelentős esély mutatkozik rá, hogy a Klubrádió hamarosan visszatér az éterbe.

Ha pedig visszatér, kis túlzással unokáink is hallgathatják.A frekvencia kiírása ugyanis a Médiatörvény rendelkezéseivel komfortosan 10 évre biztosít hullámhosszt a rádiónak, amely további 7 évvel meghosszabbítható, így lehetséges, hogy 2038-ban is a Klubrádiót találjuk majd a 92.9-en. A 10 év csak akkor rövidülhet le, ha időközben a lakosság eszközállománya alapján a digitális átállás megtörténik. A jelen állás alapján a Klubrádió tehát nem csak frekvencia nélkül nem marad, de könnyen elképzelhető, hogy az eddiginél jóval hosszabb időre számolhat a működésével.

Címlapkép: MTI Fotó/ Kovács Tamás